Lexikon

Borok Borászat Szeszes italok Érdemes tudni Szőlők

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

Aktív szén

Felületaktív anyag, melyet színtelenítésre, szagtalanításra használnak a borászatban.

Alanyfajta

Speciális gyökérzetű szőlő, amelyet valamilyen speciális tulajdonsága – filoxéra elleni rezisztancia, különféle talajokhoz való alkalmazkodási képesség – miatt választanak.

Alapbor

A borházasítások alapösszetevői. Csemege-, ürmösbor, pezsgő, sherry stb. készítésére felhasznált vagy kijelölt bor.

Aleatico

Olaszországi bor, illatos szőlőfajokból, néha még mustkorában befőzve és fűszerezve. Elba szigetén s a liguriai partvidéken honos.

Alfenék

Azt a rácsot nevezzük így, mellyel a vörösbor készítésnél a törkölykalapot a folyadék felszíne alatt tartják.

Aljbor

A leülepedett bornak az a része, mely közvetlenül az üledék felett helyezkedik el, vagy az a fejtés alatt kifolyt bor, mely nem használható fel borászati célokra. Tágabb értelemben aljbornak nevezünk minden olyan, a borkészítés és a palackozás során elkülönített bort is melyek minőségi problémák miatt a további borkészítés során nem használhatók fel ( pl.: a palackozó gép mechanikai részén szennyeződött , de felfogott bor ). Aljbor a 13 tömegszázaléknál (MM°) kevesebb természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból vagy a cefre utópréseléséből származó [...]

Alkohol

Olyan szénhidrogén, amelyben egy vagy több hidrogénatomot hidroxilcsoport helyettesít. A bor legfontosabb alkoholja az etil-alkohol (etanol, spiritusz, borszesz).

Alkoholok

A szénvegyületek fontos csoportja, a bor egyik fő alkotórésze, színtelen, égető ízű folyadék. Az alkoholok oxigéntartalmú szerves vegyületek. Funkciós csoportjuk –OH hidroxil csoport. Az alkoholokat a szénhidrogénekből származtatjuk úgy, hogy azok egy vagy több hidrogénjét -OH csoporttal helyettesítjük. A legfontosabb alkohol azetil-alkohol: C2H5-OH. Színtelen, jellegzetes szagú, illékony, jól égőfolyadék. A szervezetre a tiszta alkohol erősen mérgező hatású. Jó fertőtlenítőszer. Az iparban főként oldószerként, vagy más anyag előállítására használják. [...]

Alkoholos erjedés

Olyan biokémiai folyamat, amelynek során ( pl. cukrokból ) alkoholok képződnek. A biokémiában megkülönböztetünk többek között alkoholos és tejsavas erjedést.A folyamat során az édes must (cefre) összetétele megváltozik, savas ízű, csípős újborrá alakul. Feljavításra is ebben a fázisban van alkalom: ekkor növelhető a cukortartalom, szabályozható a savtartalom és módosítható a szín; természetesen csak az aktuális bortörvény betartásával. Az alkoholos erjedést az élesztő enzimjei indítják be, bonyolult kémiai folyamatok láncolatában. Az erjesztésre [...]

Alkoholtartalom

Szeszes folyadékok alkoholtartalma térfogatszázalékban, tömegszázalékban vagy tömeg/térfogatban kifejezve. A bor alkoholtartalmát rendszerint térfogatszázalékban fejezik ki (pl. Malligand-fok).

Ki-kicsoda

Juhász Attila

Prácser Hajnalka

Sebestyén Csaba

Miklós Csabi

Gál Tibor, ifj.

Bussay László, dr.

Kovács Tibor Dr.

Sike Tamás

Bodnár Sándor Dr. Teljes életre törekedett, amit igazol az, hogy 1972-ben az I. Borvilágversenyen (Budapest) bírálóként tevékenykedett, 1987-ben egyetemi doktori címet szerzett a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. 1987-ben megszervezője volt a Tokaj Vinum Regum