2004-ben készítettük első jégborunkat cabernet franc szőlőből. Éppen öt év után, 2009-ben adódott újra e nem mindennapi lehetőség: január 9-én és 10-én, két éjszakán át, ismét jégborhoz való szőlőt szüreteltünk, ezúttal olaszrizlinget.

A szüretelt termésből – már amennyit az „előszüretelő” madarak meghagytak - kb. 6 Hl must lett, ez három kishordónyi bort jelent. A jégbor készítés titka, hogy a tartós fagy hatására a víz kifagy a bogyóban, a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok viszont nem, így a töppedt szőlőszem értékes, zamatos beltartalma természetes úton koncentrálódik.

No ez az a pillanat, amikor le kell szüretelni a szőlőt! és gyorsan ki is kell préselni azt. A préselés egész fürtben történt. Már ekkor tiszta must keletkezett, hiszen a bogyót nem tártuk fel, s az alacsony hőmérsékleten tartott fagyott szemekből a víz ekkor sem olvadt ki, különvált a koncentrálódott musttól. A présből folyamatos nyomás alatt tartva szépen lassan folydogált a tiszta, illatos és édes nedű (390 g/l mért cukortartalommal!). Amennyire sok időt töltött a szőlő a tőkén, olyan keveset a bor a hordóban, annak érdekében, hogy a jégbor egyik legfőbb értékét, a különleges gyümölcsösséget hangsúlyozzuk. A jégbort nem csak ritkasága, hanem egyedi karaktere is értékessé teszi. Az aszúhoz hasonlóan a jégbor is természetes koncentrálódás eredménye, itt azonban nem az aszúra jellemző botritiszes ízvilág, hanem az összetéveszthetetlen gyümölcsösség az, ami dominál. Illata rafinált és elegáns, akár egy parfüm (hársvirágmézzel, bodzával és illatos szőlővirággal). Egyedi ízvilága az őszibarack és trópusi gyümölcsök – licsi, mangó és az ananász - jegyeit hordozza. Sárga és trópusi gyümölcsből készült desszertek elsőrangú kísérője. Behűtve fogyasszuk.

EGY ŐSI FAJTA FELÉLESZTÉSE • Csókánk immár harmadszor termett! A 2008-as szüretből egy hordónyi Csókát érleltünk a pincében. A teljes mennyiség mindössze 225 liter - azaz 600 (375 ml-es) palack lett. E tétel tehát már mennyisége folytán is ritkaságnak számít - viszont jó hír, hogy ez az évjárat már kereskedelmi forgalomba kerül!

A mi kis Csókánk története A Csókaszőlő a Kárpát-medencében őshonos fajta, amely már a Kadarka előtt termett a hazai szőlőkben és mára gyakorlatilag el is tűnt. Míg a Csókának kutatják az eredetét, addig mi a birtokunkon szeretnénk újra meghonosítani e ritkaságot és évről-évre palackba zárni a múlt lenyomatát!

Mindig is kerestük a hazai fajták helyét a birtokunkon, amelyek a borvidék új-régi ízét, helyi arcát mutatják meg. Ezért szaporítottuk tovább a szép 1962-es kékoportó ültetvényünk vesszeit új telepítésünkben. Ezért telepítettünk kékfrankos, zweigelt és kadarka szőlőt. Ezért született meg a már régóta dédelgetett „hagyománytisztelő” házasításunk, az Ördög, amely a 2009-es év újdonsága!

…és tovább színesítve a képet ezért vágtunk bele egy érdekes történetbe, a feledésbe merült őshonos Csókaszőlő újraélesztésébe és újbóli meghonosításába is!

A Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel karöltve 2004 tavaszán érdekes kísérletbe fogtunk. 300 tőke Kadarkát oltottuk át az ősi magyar szőlőfajtával, a Csókaszőlővel. A háromszáz tőke 2006-ban termett először, és hetven liter bort adott.

Mihez is tudnánk hasonlítani? Karaktere alapján a kadarka, pinot noir vonalba lehetne sorolni: beltartalmában kicsit gazdagabb a kadarkánál, a pinot noir-nál pedig valamivel keményebb, zamatos, fűszeres, könnyed, mégis nagyon ízgazdag, karakteres bor, mély színnel és fűszeres, élénk, gyümölcsös világgal.

A Csókát megszerettük, nagyon izgalmas helyi fajtának tartjuk, ezért a jövőben jelentős kadarka átoltást tervezünk. Reméljük, jó pár év múlva a helyi fajtákból összeállított házasításunkban (Ördög) is felfedezhető lesz majd a Csóka-karakter!