Lexikon

Borok Borászat Szeszes italok Érdemes tudni Szőlők

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

Aktív szén

Felületaktív anyag, melyet színtelenítésre, szagtalanításra használnak a borászatban.

Alanyfajta

Speciális gyökérzetű szőlő, amelyet valamilyen speciális tulajdonsága – filoxéra elleni rezisztancia, különféle talajokhoz való alkalmazkodási képesség – miatt választanak.

Alapbor

A borházasítások alapösszetevői. Csemege-, ürmösbor, pezsgő, sherry stb. készítésére felhasznált vagy kijelölt bor.

Aleatico

Olaszországi bor, illatos szőlőfajokból, néha még mustkorában befőzve és fűszerezve. Elba szigetén s a liguriai partvidéken honos.

Alfenék

Azt a rácsot nevezzük így, mellyel a vörösbor készítésnél a törkölykalapot a folyadék felszíne alatt tartják.

Aljbor

A leülepedett bornak az a része, mely közvetlenül az üledék felett helyezkedik el, vagy az a fejtés alatt kifolyt bor, mely nem használható fel borászati célokra. Tágabb értelemben aljbornak nevezünk minden olyan, a borkészítés és a palackozás során elkülönített bort is melyek minőségi problémák miatt a további borkészítés során nem használhatók fel ( pl.: a palackozó gép mechanikai részén szennyeződött , de felfogott bor ). Aljbor a 13 tömegszázaléknál (MM°) kevesebb természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból vagy a cefre utópréseléséből származó [...]

Alkohol

Olyan szénhidrogén, amelyben egy vagy több hidrogénatomot hidroxilcsoport helyettesít. A bor legfontosabb alkoholja az etil-alkohol (etanol, spiritusz, borszesz).

Alkoholok

A szénvegyületek fontos csoportja, a bor egyik fő alkotórésze, színtelen, égető ízű folyadék. Az alkoholok oxigéntartalmú szerves vegyületek. Funkciós csoportjuk –OH hidroxil csoport. Az alkoholokat a szénhidrogénekből származtatjuk úgy, hogy azok egy vagy több hidrogénjét -OH csoporttal helyettesítjük. A legfontosabb alkohol azetil-alkohol: C2H5-OH. Színtelen, jellegzetes szagú, illékony, jól égőfolyadék. A szervezetre a tiszta alkohol erősen mérgező hatású. Jó fertőtlenítőszer. Az iparban főként oldószerként, vagy más anyag előállítására használják. [...]

Alkoholos erjedés

Olyan biokémiai folyamat, amelynek során ( pl. cukrokból ) alkoholok képződnek. A biokémiában megkülönböztetünk többek között alkoholos és tejsavas erjedést.A folyamat során az édes must (cefre) összetétele megváltozik, savas ízű, csípős újborrá alakul. Feljavításra is ebben a fázisban van alkalom: ekkor növelhető a cukortartalom, szabályozható a savtartalom és módosítható a szín; természetesen csak az aktuális bortörvény betartásával. Az alkoholos erjedést az élesztő enzimjei indítják be, bonyolult kémiai folyamatok láncolatában. Az erjesztésre [...]

Alkoholtartalom

Szeszes folyadékok alkoholtartalma térfogatszázalékban, tömegszázalékban vagy tömeg/térfogatban kifejezve. A bor alkoholtartalmát rendszerint térfogatszázalékban fejezik ki (pl. Malligand-fok).