Sátoraljaújhely
Az első feljegyzések tanúsága szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Ketel vezér fia Oloptulma, majd az Aba nemzettség birtokába került. 1110-ben Könyves Kálmán az olaszországi Apuliából ideköltözött Casertai Rathold grófnak adományozta a területet. Saturhalma a tatárjárás következtében teljesen elpusztult. A túlélők, - mivel ezt a lakóhelyet a Bodrog és Ronyva gyakori áradásai is állandóan veszélyeztették - nem építették újjá. Az új település helyéül a Ronyva patak jobb partját jelölték ki, a Sátorhegy lábánál. Az új települést először 1256-ban IV. Béla okiratában említik. Ekkortájt telepedett le „barátszeren”, a város legrégibb részén pálos rend. 1261-ben kapott Újhely városi kiváltságokat V. István királytól. Védelmére a Várhegyen kővár épült, mely a XVI. századig állt fenn. I. Lajos király 1351-ben a Koriatovics Tódor hercegnek adományozta, aki rutén telepesekkel népesítette be. A XIII-XIV. század folyamán végig királyi birtok volt. 1533-ban a Perényieknek sikerült irányításuk alá vonni a területet. Protestánsok lévén, a katolikus intézmények helyett protestáns iskolát alapítottak Patakon és Újhelyen is. Az újhelyi vár a sárospataki várkastély árnyékában folyamatosan veszített jelentőségéből. Telkessi Imre császári vezér 1558-ban végleg leromboltatta. 1566-ban a várost a törökök kirabolták és felgyújtották. A XVII. századtól Sátoraljaújhely a Rákóczi-család birtokába került. A XVIII. század közepétől Zemplén vármegye székhelye lett. Az Oroszország, Lengyelország és Erdély felé vezető kereskedelmi útvonalak találkozásánál volt a híres hegyaljai borok kereskedelmi központja. A legenda szerint 1630-ban itt készítette az Oremus dűlőben termett szőlőből az első aszúbort Sepsi Lackó Máté práter. Igaz, vagy sem a legenda, az aszúbor azonban máig Tokaj-Hegyalja leghíresebb borfajtája lett. A XIX. század második felére a vasútvonalnak köszönhetően bekerül az ország vérkeringésébe. Ekkor épül fel a dohánygyár és a fürdő. Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés kettészakítja a várost. Sátoraljaújhely napjainkban a régió egyik szellemi és kereskedelmi központja.
Információk
Régió: Észak-Magyarország
Terület: 73,44 km2
Népesség: 17 992 fő
Népsürűség: 244,99 fő/km2 (2001)
GPS koordináták (DD)
Lat.: 48.39405º
Long.: 21.65611º
Irányítószám: 3980
Körzetszám: (+36) 47
Látnivalók
Kazinczy Ferenc Múzeum
Waldbott-kastély
Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok (Széphalom)
Barokk városháza
Teitelbaum Mózes csodarabbi sírja
Magyar Kálvária
Pálos templom és kolostor
Református templom
Piarista templom
Borvidék települései
Abaújszántó | Bekecs | Bodrogkeresztúr | Bodrogkisfalud | Bodrogolaszi | Erdőbénye | Erdőhorváti | Golop | Hercegkút | Legyesbénye | Mád | Makkoshotyka | Mezőzombor | Monok | Olaszliszka | Rátka | Sárazsadány | Sárospatak | Sátoraljaújhely | Szegi | Szegilong | Szerencs | Tállya | Tarcal | Tokaj | Tolcsva | Vámosújfalu |
Abaújszántó | Bekecs | Bodrogkeresztúr | Bodrogkisfalud | Bodrogolaszi | Erdőbénye | Erdőhorváti | Golop | Hercegkút | Legyesbénye | Mád | Makkoshotyka | Mezőzombor | Monok | Olaszliszka | Rátka | Sárazsadány | Sárospatak | Sátoraljaújhely | Szegi | Szegilong | Szerencs | Tállya | Tarcal | Tokaj | Tolcsva | Vámosújfalu |
Akciók
Programok
Balaton borrégió»
Badacsonyi borvidék, Balaton-felvidéki borvidék , Balatonboglári borvidék , Balatonfüred – Csopak borvidék, Nagy-Somlói borvidék, Zalai borvidék,
Duna borrégió»
Csongrádi borvidék , Hajós-Bajai borvidék, Kunsági borvidék,
Felső-Magyarország borrégió»
Bükki borvidék, Egri borvidék, Mátrai borvidék,
Felső-Pannon borrégió»
Ászár-Neszmélyi borvidék, Etyek-Budai borvidék , Móri borvidék, Pannonhalmi borvidék, Soproni borvidék,
Pannon borrégió»
Pécsi borvidék , Szekszárdi borvidék, Tolnai borvidék, Villányi borvidék,
Tokaj borrégió»
Tokaji borvidék,