Rátka
Rathka névenelőször mint a Kállay család birtokát említik a XV. századi oklevelek. A települést a XVI-XVIII. században a törökök, az erdélyi és császári hadak teljesen kifosztották, így elnéptelenedett. A község a regéci uradalom részeként ekkor már a Rákóczi család birtoka, 1697-től teljesen lakatlan. Korábbi birtokosai közt szerepeltek a Melczer, az Alaghy családok is.
Az eredetileg magyar lakta települést Trautsohn herceg 1750-ben népesítette be újból a mai németország Feketeerdő vidékről érkezett telepesekkel. Ők új hazájukban, a Tokaj-Hegyalján is megőrizték anyanyelvüket és hagyományaikat. A betelepítések második hullámaként 1785-ben a Bodeni-tó vidékéről további 79 család érkezett a faluba. A falu a mai napig őrzi nemzetiségi hagyományait. A Bretzenheimek 1806-tól 1876-ig tartó uralma komoly fordulatot jelentett a viszonylag elkülönülten élő település addigi nyugodt életében. Fokozatosan megfosztották a német származású lakosságot korábbi előjogaiktól. 1880-as évek filoxéra járványa a község fejlődését nagy mértékben visszavetette. A gazdasági élete a két világháború közötti időszakban sem talált magára. A társadalmi-gazdasági hanyatlás betetőzését jelentette a II. világháborút követő orosz megszállás, melynek során a német lakosság nagy részér deportálták. A Zempléni-hegység erdővel és szőlővel borított kúpjai által körbezárt település a történelmi borvidékhez tartozik.
Az eredetileg magyar lakta települést Trautsohn herceg 1750-ben népesítette be újból a mai németország Feketeerdő vidékről érkezett telepesekkel. Ők új hazájukban, a Tokaj-Hegyalján is megőrizték anyanyelvüket és hagyományaikat. A betelepítések második hullámaként 1785-ben a Bodeni-tó vidékéről további 79 család érkezett a faluba. A falu a mai napig őrzi nemzetiségi hagyományait. A Bretzenheimek 1806-tól 1876-ig tartó uralma komoly fordulatot jelentett a viszonylag elkülönülten élő település addigi nyugodt életében. Fokozatosan megfosztották a német származású lakosságot korábbi előjogaiktól. 1880-as évek filoxéra járványa a község fejlődését nagy mértékben visszavetette. A gazdasági élete a két világháború közötti időszakban sem talált magára. A társadalmi-gazdasági hanyatlás betetőzését jelentette a II. világháborút követő orosz megszállás, melynek során a német lakosság nagy részér deportálták. A Zempléni-hegység erdővel és szőlővel borított kúpjai által körbezárt település a történelmi borvidékhez tartozik.
Információk
Régió: Észak-Magyarország
Terület: 11,78 km2
Népesség: 1 068 fő
Népsürűség: 90,66 fő/km2 (2001)
GPS koordináták (DD)
Lat.: 48.21414º
Long.: 21.22589º
Irányítószám: 3908
Körzetszám: (+36) 47
Látnivalók
Német nemzetiségi tájház
Római katolikus templom
Szent István és Boldog Gizella domborműve
Borvidék települései
Abaújszántó | Bekecs | Bodrogkeresztúr | Bodrogkisfalud | Bodrogolaszi | Erdőbénye | Erdőhorváti | Golop | Hercegkút | Legyesbénye | Mád | Makkoshotyka | Mezőzombor | Monok | Olaszliszka | Rátka | Sárazsadány | Sárospatak | Sátoraljaújhely | Szegi | Szegilong | Szerencs | Tállya | Tarcal | Tokaj | Tolcsva | Vámosújfalu |
Abaújszántó | Bekecs | Bodrogkeresztúr | Bodrogkisfalud | Bodrogolaszi | Erdőbénye | Erdőhorváti | Golop | Hercegkút | Legyesbénye | Mád | Makkoshotyka | Mezőzombor | Monok | Olaszliszka | Rátka | Sárazsadány | Sárospatak | Sátoraljaújhely | Szegi | Szegilong | Szerencs | Tállya | Tarcal | Tokaj | Tolcsva | Vámosújfalu |
Akciók
Programok
Balaton borrégió»
Badacsonyi borvidék, Balaton-felvidéki borvidék , Balatonboglári borvidék , Balatonfüred – Csopak borvidék, Nagy-Somlói borvidék, Zalai borvidék,
Duna borrégió»
Csongrádi borvidék , Hajós-Bajai borvidék, Kunsági borvidék,
Felső-Magyarország borrégió»
Bükki borvidék, Egri borvidék, Mátrai borvidék,
Felső-Pannon borrégió»
Ászár-Neszmélyi borvidék, Etyek-Budai borvidék , Móri borvidék, Pannonhalmi borvidék, Soproni borvidék,
Pannon borrégió»
Pécsi borvidék , Szekszárdi borvidék, Tolnai borvidék, Villányi borvidék,
Tokaj borrégió»
Tokaji borvidék,