Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Már Anonymus írásában is szerepel a Bodrog két partján elterülő település, mely szerint Árpád vezér adományozta Ketel vitéznek, aki helyben földvárat építtetett. Az Árpád-házi királyok szívesen tartózkodtak a várban, mely egyben a királyi erdőbirtok központja is volt.
1201-ben Imre királytól városi kiváltságokat kapott. A középkorban a Lengyelország felé tartó kereskedelmi útvonalak fontos állomása volt. Várát I. Endre király építtette. E helyütt született Szent Erzsébet, II. Endre király lánya. A városnak Zsigmond király szabad királyi városi rangot adott. 1460-ban Mátyás király vásártartási joggal ruházta fel . 1575-ben a városban pestisjárvány pusztított.

A legendás Sárospataki Református Kollégiumot 1531-ben alapították, ami korának egyik legjelentősebb magyarországi oktatási intézménye volt. Sokan a "Bodrog-parti Athén"-nak is nevezték. 1650-től egy ideig itt tanított a felvilágosult gondolkodásáról híres Comenius is. Az ő nevét viseli a város másik jelentős intézménye, a tanítóképző főiskola,mely 2000-től a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karaként működik.

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobók, a Lorántffyak, majd a Rákócziak. Itt kötött házasságot Balassi Bálint Dobó István lányával, Dobó Krisztinával. Itt ajánlották fel I. Rákóczi Györgynek az erdélyi fejedelemséget. 1614-ben Lorántffy Zsuzsanna birtokába és házassága révén a Rákóczi-családhoz került a vár. Ekkor élte a város igazi fénykorát. A Rákóczi-szabadságharcban igen aktívan részt vett a város lakossága is. Ebből kifolyólag harcok sem kímélték a várost. A csaták kimenetelétől függően hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a kincstáré lett a város, majd 1875-ben került a Windischgrätz hercegi család tulajdonába és az őbirtokuk maradt egészen 1945-ig.

A XIX. század végi közigazgatási átszervezések során Sárospatak elvesztette városi címét, amit csak 1968-ban kapott vissza. A XX. század elejétől 1956-ig járási székhely volt.

Napjainkban Sárospatak a régió szellemi és kultúrális központja. Neves iskolaváros, ugyanakkor hangulatos histórikus utcácskái és egyháztörténeti műemlékei miatt csábító turistacélpont.

A város végardói részén található termálfürdője, amelynek vize kiválóan alkalmas mozgásszervi betegségek kezelésére.
A környék népszerű kirándulóhelye a hajdani malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem, amely geológiai és kultúrtörténeti bemutatóhely is.

www.sarospatak.hu