Származás: Nem ismert.

Tőke: Fagyérzékeny, de az aszályt jól tűri.

Fürt: Igen nagy, vállas, közepesen tömött, a fürtkocsány hosszú, középvastag és szívós.

Bor: Csemegeszőlő.

Elterjedés: Nincs adat az elterjedéséről.

Származás: FranciaországA szőlőfajta elnevezése a francia merle, merleau, jelentése: „feketerigó” szóra vezethető vissza. Az elnevezés feltételezett háttere, a szőlő bogyóinak szép sötét színe, illetve egy másik magyarázat szerint az, hogy a feketerigó igen kedveli ezt a szőlőfajtát.

Tőke: Középerős, mereven álló vesszőzetű.

Fürt: Kicsi, vállas, laza.

Bor: Általában mélyvörös, telt, sajátos, zamat- és íz gazdag, fekete ribizlis, szilvás tónusú, bársonyosan savas, gyorsan fejlődő, száraz minőségi vörösbor. A késői szüretelésű szőlőből finom illatú és zamatú, a fajta minden szépségét hordozó kiváló bor lesz. Illatában és ízében gyakran a cseresznye-, az eper- és málna-aroma érezhető, néha zöldségek (olíva, gomba), a föld (humusz, fű) és fűszerek (tea, eukaliptusz, menta, oregánó, rozmaring, kakukkfű) illata is felfedezhető.[12] A hosszabb hordós érlelést vaníliás, túlérett kék szilvára hasonlító zamattal hálálja meg. Tölgyfa hordós érleléssel karamell, csokoládé, kávébab ízjegyek is megjelennek. Hosszan eltartható, olykor 10-15 év múltán is kiváló minőségű bor marad.

A gasztronómiában minden ételtípus kitűnő kiegészítője az érett sajtok, így a kék sajt kivételével, melyek elrontják a bor gyümölcsös harmóniáját.

Elterjedés: Világszerte 200 000 hektáron termesztik,melynek felét Franciaország teszi ki, hazánk hatodik legelterjedtebb vörösborszőlője. Soproni, Egri, Hajós-Bajai, Villányi, Balatonboglári borvidék.

Származás: Szegedi Sándor, Erős János és Damay Emő állította elő a Chasselas Queen Victoria és a Szőlőskertek királynője muskotály keresztezésével.

Tőke: Talaj és fekvés iránt mérsékelten igényes, viszonylag fagy és szárazságtűrő, terhelésre kevésbé érzékeny, kevésbé rothad, zöldmunka igénye mérsékelt.

Fürt: Ágas vagy vállas, laza, nagy; a bogyó lapított, középnagy, sárga, mintázatlan, alig hamvas; húsa kissé puha, leves, olvadó; íze jellegzetesen fűszeres; héja középvastag, kissé szivós.

Bor: Csemegeszőlő.

Elterjedés: Kizárólag hazánkban termesztik, csökkenő népszerűséggel.

Származás: Csizmazia József és Bereznai László ál1itotta elő a Seyve Villard 12375 és a Gárdonyi Géza keresztezésével.

Tőke: Talaj és fekvés iránt nem igényes, fagytűrő, gombás megbetegedéseknek viszonylag ellenáll, de egyes évjáratokban rothadásra hajlamos, szárazságra mérsékelten érzékeny, zöldmunka igénye közepes, jól szállítható.

Fürt: Vállas vagy szárnyas, nagy, tömött; a bogyó ovális, kék, középnagy, nem mintázott, hamvas; húsa ropogós, huss; íze semleges; héja vékony, viszonylag olvadó.

Bor: Csemegeszőlő, de borkészítésre is alkalmas, bora színanyagban gazdag.

Elterjedés: Kizárólag hazánkban és igen kis területen termesztik.

Származás: Nem tisztázott, Olasz- vagy Franciaország.

Tőke: Középerős vagy gyenge, sűrű, vékony vesszőzetű.

Fürt: Kicsi, hengeres, tömött, gyakran mellékfürtöt visel.

Bor: Keserű mandulára emlékeztető ízű, többnyire lágy, fajtajelleges. Túlérett szőlőjéből különleges minőségű borokat készítenek.

Elterjedés: Nagyon elterjedt, szinte minden borvidéken megtalálható.

Származás: Amerikai eredetű, Arnold állította elő a Clinton és a Kék trollingi fájtak keresztezésével.

Tőke: Középérésű, középerős növekedésű, bőtermő, kettős hasznosítású, direkt termő fajta. Tápanyagigényes, fagytűrő, szárazságra érzékeny, a gombás megbetegedéseknek viszonylag ellenáll, nem rothad, zöldmunka igényes.

Fürt: Vállas, tömött, kicsi-középnagy; a bogyó gömbölyded, középnagy, kék, feltűnően hamvas, nem mintázott; húsa kásás, nyálkás, kocsonyás; labruszka ízű; héja vastag, szívós.

Bor: Bora rubinpíros, enyhén labruszka ízű és illatú, csersavban gazdag asztali vörösbor.

Elterjedés: Szaporítása hazánkban nem engedélyezett, az Európai Unióban is tiltott.

Származás: Franciaország.

Tőke: Gyenge növekedésű, elterülő, vékony vesszőzetű.

Fürt: Középnagy, hengeres vagy kissé vállas, közepesen tömött.

Bor: Finom illatú és zamatú, lágy, finom savú bor. Kitűnő házasítási alapanyag.

Elterjedés: Badacsonyi, Mátrai borvidékek.

Származás: Kozma Pál, Sz. Nagy László és Urmányi Márta állította elő a Seyve Villard 12375 és a Szőlőskertek királynője muskotály keresztezésével.

Tőke: Talaj és fekvés riant nem igényes, viszonylag fagytűrő, gombás megbetegedéseknek közepesen áll ellen, kevésbé rothad, zöldmunka igénye közepes, jól szállitható.

Fürt: Állas, középnagy, laza; a bogyó megnyúlt, középnagy, zöldessárga, pontozott, hamvas; húsa húsos, ropogós; íze muskotályos; héja középvastag, kissé szivós.

Bor: Csemegeszőlő.

Elterjedés: Kizárólag hazánkban termesztik egyre növekvő népszerűséggel.

Származás: Poczik Ferenc állította elő a Szőlőskertek k.m. és a Cegléd szépe keresztezésével.

Tőke: Talajra kevésbé, fekvésre érzékeny, mérsékelten fagytűrő, a szárazságot elviseli, peronoszpórára, lisztharmatra és túlterhelésre érzékeny.

Fürt: Ágas vagy vállas, laza, nagy; a bogyó megnyúlt , nagy, fehéressárga, gyéren pontozott, alig hamvas; húsa ropogós, húsos; íze közömbös; héja középvastag, közepesen erős.

Bor: Csemegeszőlő.

Elterjedés: Kizárólag hazánkban termesztik.

Származás: francia eredetű, világfajta borszőlő

Tőke:

Legjobb minőségét meszes talajon adja.

Fürt:

A fürt átlag tömege 70-90g. Sötét színűek és a fenyőfa tobozára emlékeztető alakúak.

Bor:

A bor kellemes, harmonikus, rubin-piros színű, igen keresett fajta. Ha rosszul színeződik, 5-10% festékszőlőt adnak hozzá. Franciaországban fehér pezsgő készítésére is használják.

Elterjedés:

Elterjedt az egész világon, a hűvösebb éghajlatú régiókban.