A község határában kora bronzkori és honfoglalás kori régészeti emléket találtak. Először 1275-ben említik Nouy névalakban, mint az egri püspökség birtokát. A történelem során nevének írásformája többször is változott és csak a XVIII. század végén jelenik meg a ma is haszált formája. Már a XII. században hires kőfejtővel büszkélkedhet. A nem mindennapi minőségű vörösesbarna, kitűnően faragható, kemény andezittufát már a törökök is felhasználták. Ebből a kőből épült 1664 előtt az egri minaret.

1552-ben az elvonuló török seregek porig égették, de újra benépesült. A XVII. század végén a Buttler család bérelte a birtokot. 1687-ben az Eger visszavételéért folytatott harc során ismét elpusztult, de hamarosan újraépült. Nemsokkal ezután a kuruc kor végén a labancok martaléka let és roved időre elnéptelenedett. A XVIII. század közepén Zorger János egri kisprépost kezdi meg a település újraszervezését, és benépesítését.

www.novaj.hu