Első okleveles említése 1248-ból származik terra Zolouk néven. Nevét az itt letelepedő Szalók nemzetség után eredeztetik. A Laskó-patak völgyében már a tatárjárás idején foglalkoztak szőlőműveléssel és borászattal. A község a középkorban a Rozgonyiak, majd a Szalók nemzetség birtoka volt. A török időkben elpusztult és röved időre elnéptelenedett. A XVIII. század első felében német telepesek érkeztek a községbe. A század közepén tömegesen érkeztek ide Magyar jobbágyok, akik a helyi lakossággal hamar elkeveredtek. Az 1753-as községi pecséten három búzakalász, ekevas és kettős kereszt található., de 1586-ban már elhagyatott hely volt. 1738-ban új templomot építettek. Itt található a Csodatévő Mária kegykép, valamint a rokokó faragású hordozható Mária a XVIII. századból. A lakosság többsége mezőgazdasággal foglalkozott, a legelők harmadrészét szőlővel ültették be.
Az 1945 utáni magángazdálkodás megszüntetése és az erőszakos termelőszövetkezetekbe való szervezés, sok embert kényszerített otthonát elhagyni és a közeli városban munkát találva ott letelepedni. Az utóbbi másfél évtizedben viszont az áramlási folyamat megfordult, és a lakosok nagyszámú betelepülése lett jellemző.Egerszalók dinamikus fejlődésnek indult, melyet a hőforrás-gyógyfürdő is jelentősen motivál.

A falu határában található a 130 hektár kiterjedésű mesterséges víztározó, mely igazi horgászparadicsom. Igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéről feltörő hévíz-forrás. Csontsérültek utókezelésére, izületi és reumatikus bántalmak gyógyítására bizonyítottan kiváló. A hegyoldalon lefolyó vízből időközben egy kb. 120m2-es mészkőlerakódás keletkezett, amely a fenyőfák övezte tájban gyönyörű látványt nyújt. A gyógyvízzé minősített hőforrás egész évben élvezhető.

Egerszalók az egri történelmi borvidék része. 600 hektáron termelik itt az Egri Bikavér alapanyagát adó kékszőlőket. De egyéb borfajták is honosak a területen.

www.egerszalok.hu