"2018 után már nem száz százalékban állami tulajdonban lenne Tokaj Kereskedőházban, terveik szerint a szőlőtermelők is szerezhetnének részesedést a borászatban."

A most még teljesen állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház jelenleg a legnagyobb felvásárlója a tokaji borvidéken termelt szőlőknek: a 30 százalékot a cég veszi meg, a forgalomba került tokaji borokat szintén a Kereskedőház palackozta. Az állami borászat a bel- és külföldi piacokon évente 6-8 millió palack bort értékesít, a tervek szerint három éven belül elérik majd a 10 millió palackot. A mintegy 130 dolgozót foglalkoztató cég az idén a múlt évihez hasonló, 2 milliárd forint körüli árbevétellel számol.

A gazdák is kapnak részesedést

Az idén felvásárlási rekordot döntött a kereskedőház, és a céljuk, hogy továbbra is aktív szerepet töltsenek be a borvidék gazdaságában - mondta el a borászat által szervezett sajtótájékoztatón Tombor András, a Tokaj Kereskedőház felügyelőbizottságának elnöke. Ez cégvezető tájékoztatása alapján megegyezik a kormány terveivel is, bár az állammal voltak nézeteltéréseik is.Az idén kilónként 140-400 forintért vásároltuk szőlőt a gazdáktól, magasabb áron, mint korábban bármikor. A kormánytól emiatt kaptunk is jelzéseket, azt szerették volna tudni, hogyan lenne megoldható, hogy egységáron vegyük a szőlőt. Azt válaszoltuk, sehogy, a szabad piacon ez nem működik, és egyébként sem szeretnénk, hogy a termelők olcsóbb szőlőt adjanak, mert az a minőség rovására menne.”

Tombor András beszélt arról is, hogy a tervek szerint 2018 után már nem száz százalékban állami tulajdonban lenne Tokaj Kereskedőházban, terveik szerint a szőlőtermelők is szerezhetnének részesedést a borászatban. Arról, hogy mekkora részesedéstől válna meg az állam, és milyen formában juthatnak majd tulajdonhoz a gazdák, még nem született konkrét döntés.

Új nevet kap

A Tokaj Kereskedőház emellett nevet is változtat majd, mivel, mint mondta, a mostani nevéhez túl sok negatívum tapad”.

A Kereskedőház 2013-tól 2017-ig 17,1 milliárd forintnyi állami tőkét kap. Ebből, ahogy a sajtótájékoztatón elhangzott, eddig közel 3 milliárdot költöttek el. A közelmúltban elkészült beruházásokat, mint például a nemrég átadott hűtőcsarnokot még nem ebből, hanem korábbi forrásaikból fedezték. Az új állami tőkét eddig infrastrukturális beruházásokra fordították, valamint egy, közel száz adatréteget tartalmazó digitális rendszerre, amellyel tudományos alapokra helyeznék a tokaji borászatot.

Tudományos borászat

Szappanos Péter, a Kereskedőház vezérigazgatója a rendszer bemutatásakor elmondta: amikor 2013-ban elkezdték felvenni és kiértékelni az adatokat, rájöttek, hogy nagyon sok mindent még nem tudnak a tokaji borvidékről. A borvidék domborzatáról többek között légi, lézerscanneres felmérés készült, történelmi adatok alapján vizsgálták a klímaadottságokat, valamint a talaj állapotát az egyes szőlőhegyeken – ez utóbbi kutatásban a Magyar Földtani Intézet munkatársai is részt vettek. Légi fényképeket használtak a tőkesűrűség, fajtagazdagság, a termékenység, valamint a betegségek terjedésének felmérésére is, ezeknek az adatoknak a szőlő felvásárlásakor vették hasznát.

Kényes nemespenész

A tokaji bortermelés ugyanakkor erősen függ az időjárás változásaitól. Balassa István szőlész az Origo kérdésére elmondta: bár a digitális rendszert 2013 óta használják, a 2014-es évjárat az egyik legrosszabb volt az elmúlt években. Ennek oka, hogy az aszúsodáshoz szükséges botrytis nemes gomba az időjárás miatt nem terjedt megfelelően. Emiatt a termés 20-30 százaléka volt csak ideális állapotú.

A botrytis, bár alapvetően a szőlő élősködője, mégis hasznos szerepet tölt be, ugyanis a penészgombával „fertőzött” szőlőszemekből lesznek az aszúszemek. Ahhoz azonban, hogy ideálisan aszúsodjon a szőlő, speciális időjárási körülmények kellenek: a legjobb, ha a szüret végén esős és napos időszakok váltják egymást, mert ez segíti a penész terjedését, de eközben a szőlőszemek további érését is.

Az aszú a legjövedelmezőbb

Balassa István szerint sok gazdának kockázatos befektetés az aszúra koncentrálni, vagyis sokáig a tőkén hagyni a szőlőt, hogy a szemek megaszúsodjanak. Ha ugyanis a körülmények nem megfelelőek, aszúsodás helyett egyszerűen csak megrohad és kárba vész a termés. „Vannak olyan termőterületek, ahol a botrytis hatékonysága nagyobb, míg máshol érdemesebb hamar leszedni a szőlőt, mert a legtöbbször nem lesz aszú belőle. A termelőket arra biztatjuk, hogy ismerjék meg a szőlőhegyük adottságait, és döntsék el, hogy aszút vagy hamar leszüretelt szőlőt érdemes-e termeszteniük” – mondta Balassa István, majd hozzátette, hogy a Tokaji Kereskedőház mindezek mellett bátorítja az aszútermelést, a Tokaji Aszú értékesítése prioritás számukra, hiszen a tokaji borok közül erre van a legnagyobb kereslet.

„Korábbi szőlőfelvásárlás ad-hoc alapú volt, de 2015-ben, a digitális rendszer segítségével nagy javulást értünk el, mivel ekkor kezdtük el különbséget tenni a gazdák között, hogy kiktől veszünk aszút, és kitől csak egészséges szőlőt. A korábbi rendszerrel nem lehet a világpiacon is versenyképes minőségű és mennyiségű bort termelni” – mondta Balassa István.

A Tokaj Kereskedőház emellett új gazdálkodási módszerek bevezetésére is bátorítja a gazdákat, akik például az úgynevezett Guyot-művelésről, a bakművelésről és az ernyőművelésről (speciális metszési módszerek) szóló tájékoztatókat kapnak szerződéskötéskor.