A telelpülés eredeti neve Győrszentmárton volt. Egyes feltételezések szerint a Civitas Pannónia nevű római város alapjain létesült a X. században. Helyén már a kelták, illérek, hunok és avarok is megtelepedtek. Géza fejedelem a Pándzsa felső folyásánál létesített fejedelmi udvarházat és 996-ban bencés szerzetesek létesítenek itt királyi alalpítású kolostort. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt kis templomot 1001-ben szentelték fel. Falai között rendszeresen megfordult az első magyar király, Szent István is. A kolostor a XII. században leégett, majd 1137-ben helyreállították és kibővítették. A XIII. század elejére alakul ki a kerengő köré szerveződő, szabályos kolsotrépület. 1241-ben falai előtt az országot lerohanó tatárok is megtorpantak. 1350-ben a telelpülés a kolostor védőszentje után a Szentmárton (Villa Zentmartun) nevet kapta.

1452-re uradalmi központá nőtte ki magát és mezővárosi rangot kapott. 1541-ben a kolostor főapátsággá vált és ezzel kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés apátságok között. 1594-1606 közötti időszakban a kolostor egyszer magyar, egyszer török kézen volt. A török hadak távozását követően az apátság épületeit felújították. Az 1700-as években készültek el a barokk épületek. 1786-ban II. József király rendelete értelmében a többi magyarországi szerzetesrendekhez hasonlóan a pannonhalmi Szent Benedek rendet is eltörölték. 1802-ben az elhagyott kolostorba visszatértek az elmenekült szerzetesek és újból megkezdték a középiskolai oktatást. 1823-ban megépült a hatalmas könyvtárépület és a templom klasszicista tornya. Ezzel a kolostor elérte ma is ismert épületegyüttesének képét. Az 1940-es években épült a gimnázium és a kollégium épülete. 1945-ben államosították a rend birtokait és iskoláit.

A kommunizmus éveiben a telelpülés is elveszítette regionális irányító szerepét. Leépítették a kézművesipart. Az államosítással és szövetkezesítéssel tönkretették az önálló gazdálkodást. A lakosság jelentős része a jobb megélhetés reményében Győrbe, illetve a környék nagyobb városaiba vándorolt el. 1950-től újból engedélyezték a győri és pannonhalmi iskolák működését. 1965-ben felvette a telelpülés a Pannonhalma nevet. A rendszerváltást követően összeomlottak a központilag életben tartott termelő szövetkezetek és ipari társulások.

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság a UNESCO Világörökség Bizottságának döntése nyomán 1996 decembere óta a világ kulturális örökségének része. Az apátság milleniumának ünnepére ellátogatott maga II. János Pál pápa is. 2000 óta a település városi rangal rendelkezik.

www.pannonhalma.hu