A környék már a kőkorszakban is lakott terület volt. Később a kelták és a rómaiak telepedtek meg a vidéken. 1244-ben IV. Béla a ma Királyszékként ismert magaslaton tartott a környék nemeseinek ítélőszéket. Ménfőt először 1250-ben említik oklevelek Villa Menfu alakban. A történelem során sűrűn cseréltek gazdát a környező földek és falvak. 1615-ben a ménfői hegy legmagasabb pontján Czobor György várat építettett. A Világosvárat a török hadak porig rombolták. Ma már csak a kereszttel megjelölt magaslat őrzi a nevét. A XIX. században az Eszterházy grófság része lett. Csanakfalu először 1216-ban szerepel III. Vince pápa bullájában Villa Chonuk néven. Határában áll a Királyszéke nevű halom, ahol több királyi, nádori és megyei gyűlést tartottak a helyi nemesek a XIV. században. Egészen a török időkig a szentmártoni apátság birtoka. A török hódoltság idején majdnem teljesen elpusztult. 1729-ben német családokat telelpítettek be az elvándorolt lakosság helyére. Csanakhegyen laktak az apátsági szőlőben dolgozó parasztok. A XVII. században a győri jezsuita szerzeteseknek is voltak a falu határában szőlőültetvényeik. Szőlője és kiváló bora mellett nevezetesek voltak a csanakhegyi hentesek, akik javarészt győrben tevékenykedtek. 1934-ben a három falu egyesítésével jött létre Ménfőcsanak néven. 1971-től a nagyközség Győr IX. kerülete lett.

www.menfocsanak.hu