A falu mai neve eredetileg Váralja volt, a Csókakő elnevezés kizárólag a falu határában lévő sziklára épített várra vonatkozott. A várat már 1299-ben említik írásos források, mint a Csák nemzetség tulajdonát. Sokan innen magyarázzák a vár nevének eredetét is. 1327-ben Róbert Károly felismerve a hely stratégiai fontoságát királyi birtokká tette. A vár irányítását az uralkodók mindíg a legkiválóbb embereikre bízták. Így került 1430-ban a Rozgonyi család birtokába, akiknek V. László örökjogot is adományozott. 1515-ben Kanizsai László szerzte meg a várat, majd annak lányával kötött házassága révén Nádasdy Tamás birtokába került. 1543-ban török kézre került és csak hosszabb-rövidebb időre sikerült visszafoglalni. 143 év után, 1686-ban szabadult fel véglegesen. Ezt követően lassan jelentőségét veszítette mint erődítmény. A vár és vele együtt az újra benépesülő település Hochburg János (Johann Haas von Hochburg) császári tanácsos, majd a Lambergek tulajdonába került.

A terület mindíg is fontos szőlőtermesztő vidék volt. Az 1750-es években Lamberg gróf számos földterületre további szőlőket telepítettett. Ekkor a környékről sokan idetelepültek a jobb megélhetés reményében. Fényes Elek, a magyar honismereti és statisztikai tudomány egyik megalapítója szerint „itt terem az egész megyében a legjobb bor”. A faluban elszórtan is találunk borpincéket, a pincesorokat az Alsó-Magyalos és az Aranyhegy alatt alakították ki.

www.csokako.hu