Zalai borvidék

Történelem:

Boronapincék sora bizonyítja, hogy több mint 100 éves borászati hagyományokra tekintenek vissza a zalai dombok. A népi építészet e jellegzetes képviselőivel ma már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A boronapincéket szálfákból ácsolták össze, kívül-belül agyaggal tapasztották. Ma már csak mutatóban áll közülük néhány, az elmúlás különös hangulatát árasztva. A terület 1998-as borvidékké válásával ismét remény van arra, hogy az itt található értékek, méltó kezekbe kerülve megőrződjenek.

A Balaton északi részén, a Balatontól kissé távolabb eső szőlőterületek tartoznak ide, 1900 ha területen. A borvidék borai általában lágyabbak, de a hűvösebb fekvésű területeken finom savtartalmú, kitűnő pezsgőalap borok is nyerhetők. Ezen a környéken legalább 2000 éve termesztenek szőlőt, első királyaink különféle szerzetesrendeknek adományoztak itt szőlőbirtokot.

A borvidék legfontosabb fajtája az olaszrizling (a szőlőterület 50%-án). A többi, minőségi fajta közül elsősorban a rizlingszilváni tűnik ki, de említést érdemel a zöldszilváni, az ezerjó, a leányka és az ottonel muskotály is.

Terület:

1 623 hektár

Klíma:

Enyhe; kiegyensúlyozott, nedves időjárás jellemzi.

Talaj:

Agyagos, barna erdőtalaj.

Szőlőfajták, borok:

Olasz rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Chardonnay, Zweigelt.

Körzetek

1. Balatonmelléki körzet
2. Muravidéki körzet