Pécsi borvidék

Történelem:

Ezen borvidékünkön kettős szőlőkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta - görögöktől eltanult -, a másik pedig az itáliai - a rómaiaktól fennmaradt - technológia. A honfoglaló törzsek - mint máshol is - már tisztában voltak a szőlő értékével.

Az Árpádházi királyok uralkodása alatt a külföldi szerzetesek nagy kiterjedésű erdőségek irtásához kezdtek, hogy a területet földművelésre alkalmassá tegyék. A pécsi bor becsületét mutatja, hogy Sulyok György pécsi püspök végrendeletében János királyra hagyományozza 100 akó borát "mint egyetlen értékes tulajdonát". 1694-ben Baranya megye önálló címert kapott, amiben szőlő is látható. Ez valószínűleg a heveng hatása lehetett. A heveng úgy készült, hogy ősszel erős kökényágakra érett fürtöket aggattak, hogy betöppedjen és eltartható legyen.
Valószínűleg erre az időre esik a Káptalannak az a törekvése, hogy Mecsekalján a tokajihoz hasonló aszút készítsenek. Tokaji vesszőt, sőt még tokaji földet is hozattak nem tudva, hogy a klíma nem alkalmas az aszúképződésre. Valószínűleg ekkor került e borvidékre a Furmint fajta.

1780-ban Mária Terézia Pécset szabad királyi város rangjára emelte, így az összes kocsma is a város tulajdonába került. Az 1830-35-ös évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben a karók, az addigi gyalogművelés helyett. A baranyai bor egyre több piacot hódított meg, s a város iparát a borkereskedelméből származó jövedelem alapozta meg. A növekvő termelés, a külföldi és az igényesebbé váló belföldi piac egyre nagyobb és magasabb szintű termelést követelt meg. Ekkor és ezért hozatta be a pécsi káptalan saját használatára az azóta pécsi specialitássá vált fajtát, az osztrák eredetű Cirfandlit.

A filoxéra a szőlő 80%-át kipusztította. Korábban a Kadarka vörösbora egyeduralkodó volt, mára a tüzes, fűszeres fehérborok a mértékadók. A borvidék különlegessége a Pécsi cirfandli.

Terület:

633 hektár

Klíma:

Szubmediterrán jellegű, legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. Csapadéka közepes, inkább vízben szegény.

Talaj:

Warfeni palán, permi vörös homokkő és mészkő málladékán, márgán, löszön képződött nagyobb részben kevés meszet tartalmazó podzolos és agyagbemosódásos barna erdőtalajok, rendzina.

Szőlőfajták, borok:

Cirfandli - a vidék jellegzetes bora. Virágillatú, fűszeres, magas alkoholtartalmú, kedvező évjáratokban ki nem erjedt cukrot tartalmaz. Olasz rizling - kellemesen száraz, de nem savas, lágy, tüzes, rezedaillatú. Chardonnay - illatos, elegáns, bársonyosan savas. A mecsekaljai borok a napsütéses órák magas száma miatt nagy testű, magas cukortartalmú, általában lágy borok.

Körzetek

1. Pécsi körzet
2. Versendi körzet
3. Szigetvári körzet