Babarc

Régészeti leletek bizonyítéka alapján a település ősidők óta lakott. Első írásos emléke 1015-ből származik. Nevét Babarc vitézről kapta. A településen - a földrajzi elhelyezkedése révén - főként a mezőgazdaság, ezen belül is a szőlőtermelés volt a jelentős. Ennek köszönhető, hogy már a XV. században vásártartó hely volt. A török támadások sajnos kedvezőtlen fordulatot hoztak a falu életébe, mely elnéptelenedett. Az elmenekült lakosok a XVIII. században kezdték meg az újjáépítést. 1704-ben azonban rácok dúlták fel a falut, olyannyira, hogy a túlélő lakosok mellett német telepesekkel kellett a falut újranépesíteni. Ettől az időponttól kezdve jelentős fejlődésnek indult, melyet a II. világháború szakított félbe. Lakosainak összetétele ekkor ismét jelentősen megváltozott a kitelepítések és a felvidékről történő magyar ajkúak betelepítése révén. A világháborút követően a TSz-ek révén indult fejlődésnek, később a téglaégetés egészítette ki a mezőgazdaságot. Ma dinamikusan fejlődő, főként szőlőtermelésből élő település.

www.babarc.hu



Információk

Régió: Dél-Dunántúl

Terület: 81,62 km2

Népesség: 7881 fő

Népsürűség: 96,56 fő/km2 (2001)

GPS koordináták (DD)

Lat.: 46.00355º

Long.: 18.55331º

Irányítószám: 8790

Körzetszám: (+36) 69

Látnivalók

Katolikus templom

Parasztház

Világháborús emlékmű

II. világháborús emlékmű

Szt. Flórián szobra

Református templom

Keresztek

Programok