Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően ősidők óta lakott terület. Első okleveles említése 1093-ból származik. Nevének eredetére több magyarázat is van, annyi azonban bizonyos, hogy a mai formában használatos nevet 1905-ben kapta. A török támadások következtében Lánycsók is elpusztult, ám újra felépült. A felszabadítást követően, szerb és horvát telepesek érkeztek a területre. A török veszedelemmel kezdődő sanyarú korszak a hódoltság megszűntével azonban nem ért véget. A XVIII. században a kurucok, majd a rácok dúlása követte. Mindemellett 1710-ben pestisjárvány tizedelte a lakosságot. Az ezt követő években újabb szerb telepesek, majd németek, végül 1760-ban magyar és horvát családok érkeztek. A XVIII. századra virágzásnak indult a település. A XIX. században újabb vész, a kolera szedte az áldozatait. Jelentős mértékben sújtotta a települést a II. világháború. A nagyszámú áldozatok mellett, több mint 500 német ajkút telepítettek ki. A lakosság összetétele ezáltal és az újabb betelepítésekkel megváltozott. Az 1950-re megépült bekötőútnak köszönhetően a település bekapcsolódhatott a Pécs-Mohács főközlekedési útvonalba és ezzel megindulhatott a település fejlődése.

www.lanycsok.hu