Régészeti leletek alapján bizonyított, hogy az őskor óta lakott terület. Nevét a XI. századig visszanyúló szőlőművelés hagyománya után kapta. Neve a Kővágó jelzővel azonban csak később, 1773-ban - a török időben elterjedt kőbányászás, kőfaragás révén - egészült ki. A XIII. században Bertalan püspök a Jakab-hegyen lévő templom mellé rendházat építtetett, mely az egyetlen magyarországi szerzetesrend, a pálosok első kolostora lett. A XX. században uránbányászat folyt a településen, mára azonban már leállt a termelés és a meddőhányók rekultivációja folyik.

www.kovagoszolos.hu