Keszthely
Az emberi élet nyomai a Kr.e. VI. évezredtől, az újkőkortól kezdődően, folyamatosan kimutathatók a környéken, a város területén a legkülönbözőbb helyekről kerültek elő régészeti leletek, amelyek több anyagi műveltségnek, tárgytípusnak lettek névadói.
A IV. században Keszthely és közvetlen környéke még sűrűbben lakottá vált. A népességnövekedés a fenékpusztai erőd felépítésével hozható összefüggésbe, melyet feltehetően a honfoglaló magyarok pusztították el véglegesen. Az avarok keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás. Hatalmas, több mint kétezer síros temetőjük a belváros déli felén került elő.
A mai Keszthely születésének körülményei nagyon bizonytalanok. Az Árpád-korból - XI-XIII. század - több településnyomot ismerni, ezek alapján a Keszthely nevű falu egy nagy kiterjedésű, lazán beépített, több részből álló település volt. Amikor 1247-ben először említi írott forrás, már két temploma van. 1368-ban a nagy hatalmú földesúr, Lackfi István betelepítette a ferences rendi szerzeteseket, akik felépítették templomukat és mellette a rendházat. 1403-tól a források mezővárosnak nevezik Keszthelyt, amit az 1430-as években több, mint három évszázadra a Gersei Pethő család szerzett meg.
A dinamikus fejlődést a török megjelenése akasztotta meg. A ferences barátok már 1532-ben elmenekültek. Elhagyott kolostorukat, Szigetvár elestét (1566) követően, végvárrá alakították át. A törökök többször is kifosztották és felégették a várost, de a várat sohasem tudták bevenni. A települést a XVII. század közepén egy külső sánccal és árokkal vették körbe. Ekkor alakultak ki a mai sétálóutcából nyíló kis utcácskák. Az északi városrész - palánkfalon kívül rekedt lakói - továbbra is jobbágyi állapotban maradtak, külön közigazgatás alatt. A török kor után, a Rákóczi-szabadságharc idején még katonai szerepet játszott a vár, amely 1705-től 1709-ig volt a kurucok kezén. A szatmári békét követően védműveit lerombolták, az árkokat betemették.
Forrás: Vendégváró
A IV. században Keszthely és közvetlen környéke még sűrűbben lakottá vált. A népességnövekedés a fenékpusztai erőd felépítésével hozható összefüggésbe, melyet feltehetően a honfoglaló magyarok pusztították el véglegesen. Az avarok keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás. Hatalmas, több mint kétezer síros temetőjük a belváros déli felén került elő.
A mai Keszthely születésének körülményei nagyon bizonytalanok. Az Árpád-korból - XI-XIII. század - több településnyomot ismerni, ezek alapján a Keszthely nevű falu egy nagy kiterjedésű, lazán beépített, több részből álló település volt. Amikor 1247-ben először említi írott forrás, már két temploma van. 1368-ban a nagy hatalmú földesúr, Lackfi István betelepítette a ferences rendi szerzeteseket, akik felépítették templomukat és mellette a rendházat. 1403-tól a források mezővárosnak nevezik Keszthelyt, amit az 1430-as években több, mint három évszázadra a Gersei Pethő család szerzett meg.
A dinamikus fejlődést a török megjelenése akasztotta meg. A ferences barátok már 1532-ben elmenekültek. Elhagyott kolostorukat, Szigetvár elestét (1566) követően, végvárrá alakították át. A törökök többször is kifosztották és felégették a várost, de a várat sohasem tudták bevenni. A települést a XVII. század közepén egy külső sánccal és árokkal vették körbe. Ekkor alakultak ki a mai sétálóutcából nyíló kis utcácskák. Az északi városrész - palánkfalon kívül rekedt lakói - továbbra is jobbágyi állapotban maradtak, külön közigazgatás alatt. A török kor után, a Rákóczi-szabadságharc idején még katonai szerepet játszott a vár, amely 1705-től 1709-ig volt a kurucok kezén. A szatmári békét követően védműveit lerombolták, az árkokat betemették.
Forrás: Vendégváró
Információk
Régió: Nyugat-Dunántúl
Terület: 75,98 km2
Népesség: 21 100 fő
Népsürűség: 286,96 fő/km2 (2009)
GPS koordináták (DD)
Lat.: 46.76965º
Long.: 17.24813º
Irányítószám: 8360
Körzetszám: (+36) 83
Látnivalók
Festetics-kastély
Bacchus Bor és Borászati Eszköz Múzeum
Balatoni Múzeum
Georgikon Majormúzeum
Keszthelyi Pantheon
Marcipán Múzeum és Cukrászda
Belvárosi Plébániatemplom
Fenékpusztán a római Valcum romjai
Kis-Balaton
Borvidék települései
Balatonederics | Balatongyörök | Balatonhenye | Csabrendek | Cserszegtomaj | Gyenesdiás | Hegyesd | Hévíz | Keszthely | Köveskál | Lesencefalu | Lesenceistvánd | Lesencetomaj | Mindszentkálla | Monostorapáti | Nemesvita | Rezi | Sáska | Sümeg | Sümegprága | Szentbékkálla | Szentgyörgyvár | Várvölgy | Vonyarcvashegy | Zalahaláp |
Balatonederics | Balatongyörök | Balatonhenye | Csabrendek | Cserszegtomaj | Gyenesdiás | Hegyesd | Hévíz | Keszthely | Köveskál | Lesencefalu | Lesenceistvánd | Lesencetomaj | Mindszentkálla | Monostorapáti | Nemesvita | Rezi | Sáska | Sümeg | Sümegprága | Szentbékkálla | Szentgyörgyvár | Várvölgy | Vonyarcvashegy | Zalahaláp |
Akciók
Programok
Balaton borrégió»
Badacsonyi borvidék, Balaton-felvidéki borvidék , Balatonboglári borvidék , Balatonfüred – Csopak borvidék, Nagy-Somlói borvidék, Zalai borvidék,
Duna borrégió»
Csongrádi borvidék , Hajós-Bajai borvidék, Kunsági borvidék,
Felső-Magyarország borrégió»
Bükki borvidék, Egri borvidék, Mátrai borvidék,
Felső-Pannon borrégió»
Ászár-Neszmélyi borvidék, Etyek-Budai borvidék , Móri borvidék, Pannonhalmi borvidék, Soproni borvidék,
Pannon borrégió»
Pécsi borvidék , Szekszárdi borvidék, Tolnai borvidék, Villányi borvidék,
Tokaj borrégió»
Tokaji borvidék,