Felsőcsatár

Az eredetileg egységes telelpülést először Chatar alakban 1244-ben alakban. Telelpülés nevének jelentése pajzsgyártó, amely az Árpád-korban itt élő fegyvergyártókra utal. A telelpülés feltehetőleg az 1500-as évek vége felé szakadhatott szét Alsó- (Nemes-) és Felsőcsatárra. Míg Alsócsatár köznemesi község volt, addig Felsőcsatár (Nagycsatár) jobbágyfalu maradt. A török időkben teljesen elnéptelenedett. A XVI. században a Batthyány család horvát telelpeseket telepített az elpusztult lakosság helyére. Mindkét faluban már ekkor nag hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek.

Az I. világháborút követő trianoni békeszerződést végrehajtó határmegállapító bizottság először Ausztriának ítélte, de a helyi lakosság tiltakozása következtében 1923-ban visszacsatolták Magyarországhoz. 1933-ban a két telelpülést Felsőcsatár néven egyesítetté. 1952-től 1996-ig a falu határában működött az ország egyetlen talkum- (zsírkő-) bányája.

www.felsocsatar.hu



Információk

Régió: Nyugat-Dunántúl

Terület: 17,90 km2

Népesség: 474 fő

Népsürűség: 26,48 fő/km2 (2001)

GPS koordináták (DD)

Lat.: 47.21499º

Long.: 16.44512º

Irányítószám: 9794

Körzetszám: (+36) 94

Látnivalók

XVI. századi malom

Római katolikus templom

Talkumbánya (bezárt)

Szűz Mária kápolna

Programok