Régészeti feltárások szerint a telelpülés már az újkőkorban is lakott hely volt. A bronzkorból temető és egy lakóház körvonalai maradtak fent. Később a rómaiak, kelták és avarok is megtelepedtek a Répce folyó átkelőhelyén. A IX. században a Keleti-Frank Királysághoz tartozott, így a honfoglaló magyarok először kifosztották és csak utánna telelpedtek meg itt. A telelpülést először 1255-ben említi oklevél. Címere már 1362-ből ismert, és írások többször civitasként említik. 1390-ben a Kanizsaiak birtokába került és mezővárosi rangot kapott. A XVI. században már egyike Magyarország legnagyobb mezővárosainak. A magyar reformáció egyik fellegvára. 1591-ben itt ülésezett a protestáns zsinat és kimondták a nyugat-magyarországi reformátusok és evangélikusok ketté szakadását.

A XVII. században Sopron és Kőszeg után a régió legjelentősebb települése, saját polgármesterrel és önálló bírósággal rendelkezett. Határában már ebben az időben jelentős szőlőföldeket műveltek. A század közepétől azonban sokat veszített jelentőségéből. A II. világháborút követő közigazgatási reform során megszűnt a csepregi járás, a telelpülést községi rangba minősítették és csak 1995-ben kapta vissza a városi címet.

www.csepreg.hu