Régészeti leletek bizonyítékai alapján már az ókorban is lakott terület volt. Maga a település történelme a Honfoglalás koráig vezethető vissza. Nevét a Bucna nemzettségről kapta. A település és környékének jelentőségét bizonyítja, hogy a XIV. században apátsági monostor épült a szőlőhegyen. A virágzó gazdaságot a török uralom szakította félbe. Az újabb fellendülés a XVIII. században kezdődött meg. A helyi magyar és szláv lakosok mellé német és zsidó nemzetiségűek telepedtek le. Mezőgazdasága révén 1782-ben mezővárosi rangra tett szert. A céhes ipar és a kereskedelem révén a XIX. századra Bonyhád a Völgységi járás központja lett.

A XX. században tovább fejlődött a város a Dominó-, és Zománctáblagyár valamint a Cipőgyár megalakulásával. A gazdaság mellet azonban kulturális fejlődés is zajlott. Bonyhádon ekkor gimnázium, tanonciskola és leány-polgári iskola is működött. A közigazgatási átszervezés értelmében Bonyhád a XX. század elején mezővárosi rangjáról nagyközségi szintre esett vissza. Fejlődését az I világháború tovább hátráltatta. A II. világháborút megelőző boldog békeidőben azonban újra fejlődhetett a vasúti teherrakodó megépítésének köszönhetően. A II. világháborút követő események azonban drámailag hatottak Bonyhádra. A németek kitelepítésével és a zsidó lakosság deportálásával a lakosság száma 7500 főre esett vissza. Gazdasági fejlődése azonban a 6-os főút kiépülésével, az oktatás átszervezésével tovább nőtt és 1977 óta újra városi ranggal bír.

www.bonyhad.hu