Cognac

Francia, borból főzött pálinka, mely nevét a francia Charente kerületbe eső Cognac várostül vette, mely a Cognac-gyártás és kereskedelem székhelye mintegy 200 év óta, mióta egyáltalán ezen szesz nagyban készül; az itt készülő legfinomabb Cognacot fine champagne-nak nevezik, a második minőségü Château neuf, Blanzac, Angoulęme, Archiac stb.-ben nyert Cognacot petit champagne-nak hivják, a harmadik minőségü Cognac fins bois, a legsilányabbat deuxiemes bois-nak nevezik. Cognac elnevezés alatt jön a kereskedésbe az armagnac is, melyet főleg a Gers kerületben főznek. A Cognacot főleg a folle blanche és picpoul-blanc szőllőfajok borából készítik, melyet melegített erjesztő kamarákban teljesen kierjesztenek, s ha ezután a bor teljesen megtisztult, egyszerü üstökben kifőznek, oly módon, hogy az első lepárlásnál csak vodkát nyernek, s csak ez utóbbinak újból való lepárlása által nyerik az 55-60% szesztartalmu Cognacot. Silány, ecetes, dohos stb. borokból Cognacot főzni nem lehet. 1 hl. Cognac előállítására a bor szesztartalma szerint 5-8 hl. borra van szükség. A Cognac finom izét és jóságát az ászokolással nyeri, mely célból 4 hl. ürtartalmu hordókban (piece) legalább 4-5 évig ászokolják, a hordóban a szesz nagyon apad, de innen veszi egyszersmind sárgás barna szinét is, ami annál sötétebb, minél tovább volt a Cognac hordóban. A Cognacot magas ára miatt igen gyakran hamisítják, sőt közönséges, finom szeszből is készítik oenant-éter hozzáadása és karamellel való festés által. Most már hazánkban is több Cognac-gyár van, melyek jobb termékei igen jól pótolják a sokkal drágább francia Cognacot.

Ki-kicsoda

Bodó Judit
Bodó Judit Borász-szőlész előélete nem volt. A borral szinte a véletlen útján került kapcsolatba először Olaszországban. Közel 1 évig Dél-Tirolban próbálta 2 kisebb családi pincészetben ellesni a szőlészet-borászat gyakorlati feladatait. 2000-es évjárattól kezdve