Az első kortyon többnyire még nem érezhető az ásványvíz saját íze, de karakteres borral párosítva már igen. Az ásványvíz érdekesen kiemelheti a bor jellegzetességeit, de el is nyomhatja azokat. Nem mindegy tehát, hogy milyen ásványvizet kínálunk a bor mellé. Illenie kell egymáshoz a víz ásványi anyagainak és a bor édes-savas aromáinak.

Alapszabály, hogy az ásványvíznek és a bornak ugyanarról a vidékről kell származnia: ugyanaz a talaj határozza meg mind a víz, mind a bor ásványi összetételét és ízét. Vigyázat: az ásványokban nagyon gazdag talaj annyira egyedivé teheti a vizet és a bort, hogy célszerűbb a kettőt külön-külön fogyasztani. Általánosságban elmondható a szén-dioxid-tartalomról, hogy a csendesebb víz jobban alárendelődik a bornak és az ételeknek. A kevesebb szén-dioxid a vízben azonban nem azt jelenti, hogy a bornak erősebb az íze. Ennél azért bonyolultabb a két ital összhangja, de itt is érvényes a mottó - a kóstolgatás a legjobb tanítómester.

Az alábbi szabályok éppen ezért csak fogódzók az ásványvíz és a bor ideális összhatásának megtalálásához:

Az ásványokban nagyon gazdag víz kiemelheti a borban levő cserzőanyagokat és a savasságot, ugyanakkor tompítja az édes ízt és a bor bársonyosságát.

Az erősen savas ásványvíz, például a szén-dioxidban nagyon gazdag vizek szintén hangsúlyozhatják a borban levő cserzőanyagokat, és tompíthatják az édes ízt. A savasság, attól függően, hogy mennyire van jelen a borban, gyengébben vagy erősebben érvényesülhet.

Az erősen lúgos vizek (amelyekben sok a hidrogén-karbonát) tompítják a cserzőanyagok hatását és savasságot, ezáltal kiegyensúlyozottabb lesz az édes íz. A veszélye az, hogy a bor veszíthet karakteréből, esetleg tompa és egysíkú lesz.

Minél semlegesebb a víz íze - tehát minél kevesebb ásványi anyagot, savat vagy lúgot tartalmaz -, annál kevésbé változtatja meg a bor komponenseit.