Adaptáció

E kifejezés a mezőgazdaságban, különösen szőlőművelésben, mint a talajhoz és klímához való alkalmazkodás szerepel. Az amerikai szőlők termelése arra a tapasztalatra vezetett, hogy az amerikai szőlőfajták a talajban, nagyon válogatósak, s hogy Európa klímája csupán néhány amerikai fajtának felel meg. Némelyik amerikai fajta a neki meg nem felelő talajban tönkre megy, anélkül, hogy a filoxéra bántotta volna, más fajták pedig a nekik nem megfelelő talajban ellenálló képességüket vesztik el a filoxérával szemben. A mélyrétegű, laza, elegendő vasat tartalmazó talajokban majdnem valamennyi amerikai szőlőfajta szépen díszlik, míg a nehéz; kötött agyagtalajokban; továbbá a meszes és márgás talajokban csak sínylődnek vagy tönkre mennek. Tekintve, hogy hazai régi hegyi szőlőink nagy része meszes márgás talajokon volt és van, a meszes talajokra alkalmas amerikai szőlők kérdésének eldöntése hazánkra nézve elsőrangú fontossággal bír. Mivel Franciaországban is igen sok szőlő van meszes hegyeken, a francia kormány Vialát, a montpellieri gazd. tanintézet tanárát 1887. kiküldte az Egyesült Államokba, hogy az Amerikában, nagy mennyiségben található szőlőfajtákat tanulmányozva, azok között meszes talajokra való, a filoxérának ellenálló fajtákat keressen. Viala küldetésének eredményeként a Vitis Berlandierit, a Vitis monticolát, a Vitis cinereát és a Vitis cordifoliát ajánlotta meszes talajokra alkalmas alanyokul. A Viala által ajánlott fajoknak azonban nagy hátrányuk, hogy igen lassan fejlődnek s így nehezen nevelhetők belőlük nemesítésre alkalmas venyigék, másrészt hibájuk, hogy dugványokról v. éppen nem, v. csak nehezen szaporíthatók. Tekintve, hogy a különféle amerikai szőlők különféle talajokat kívánnak, Franciaországban többen megkísérelték az. amerikai szőlőket talajigényeik szerint osztályozni, v. viszont, a különböző talajokat tartva szem előtt, csoportosítani ama szőlőfajokat, a melyek bizonyos talajnemben sikeresen tenyésznek. Ez osztályozások között legismertebbek a Planchon-féle - 4 osztállyal - és a Sahutféle - 10 osztállyal -; de ez osztályozásoknak csekély gyakorlati értékük van.

Ki-kicsoda

Babits László, id.
Babits László, id. A technikum elvégzése után a Magyar Állami Pincegazdaság Tolcsvai üzemegységében dolgoztott gyakornokként, majd a későbbiekben pincemesterként. 1973-1980 között, az egyetem elvégzése után az olaszliszkai TSZ-ben dolgozott szőlőtermesztési ágazatvezetőként.1980-tól
Monyók József
Monyók József A Monyók Pincészet a régi Tokaj-hegyaljai hagyományokon alapulva alakult meg 1972-ben. A családi birtok jelenleg 10 hektár szőlőterülettel rendelkezik –melyet szeretnénk egy 25-30 hektárig felfejleszteni lehetőleg a mádi határban – a régi írások szerint