A település történelme egészen a keltákig nyúlik vissza. Nevét a török eredetű Bata szó után kapta, melynek jelentése Sár, Sárvíz. Első írásos emléke 1015-ből származik, mely Bátatő néven említi. A mai alakjában használatos névalakot a XIV. században kapja. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan mindig is fontos hely volt mind kereskedelmi, mind hadi szempontból. 1093-ban Szent László király apátságot létesíttetett. A török hódoltság idején három ízben érte támadás. 1535-ben az utolsó támadást követően a bencések is elhagyják a települést. A törökök kivonulásával újabb támadás érte a falut. Ezúttal a Rákóczi szabadságharc alatt a rácok égették fel a falut. Ezt követően az újraépítést pestis járvány gátolta. Így viszonylag későn, csak a XVIII. században kezdődhetett meg a fejlődés. Megindult a Duna szabályozása. 1848-ban azonban a császári csapatok égették fel a falut. Az I. világháborúban ismét szerb megszállás alá került. A mozgalmas történelmi események dacára hagyományait megőrizve mindig újjáéledt a falu. Báta ma is a dinamikusan fejlődő települések soraiba tartozik.

www.bata.hu