Kisgyőr területe már a bronzkorban is lakott volt. A település neve a környéken található, gyűrű alakú földvárak nevéből ered. Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. A tatárjárás után Ernye bán kapta meg. IV. Béla kővárat építtetett a földvár helyére. Ernye bán leszármazottai elvesztették a birtokot, mikor szembeszálltak Károly Róbert királlyal. Innentől a magyar királynék jegyajándéka volt. A törökök Eger ostromakor kifosztották és felgyújtották a települést. A falu lakossága ekkor tért át a református hitre, de temploma csak 1776-ban épült. Bár 1848-ban eltörölték a jobbágyságot az országban, Kisgyőr még évtizedeken át pereskedett földesurával, a magyar koronával a földek miatt. A lakosság a múltban főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkozott, ma nagy részük Miskolcra jár dolgozni.

www.kisgyor.hu