A térség az őskor óta lakott, területén a XIX. században újkőkori kőszerszámokat találtak. Nevét az ószláv bogatu szóból eredeztetik, ennek jelentése: gazdag. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A XIII-XIV. században a Bogácsi nemzetség birtokolta, majd 1323-tól az egri káptalan birtokába került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra. Az 1950-es évek végén a térségben zajló olajkutató-fúrások során olajat ugyan nem találtak, de egy próbafurás alkalmával 70 °C-fokú víz tört fel. Az első fürdőmedencét 1959-ben alakítottak ki. 1973-ban három újabb, majd 2000-ben két további medencével bővült a fürdő. A kénes termálvíz elsősorban mozgásszervi és ízületi betegségekre kiváló. A termálfürdő mellé egészségügyi és rekreációs központot is építettek. A fürdő környéke pár évtized alatt jelentős üdülőterületé alakult át. A Bükkalja gazdag különleges, vulkáni eredetű tufakúpokban, úgynevezett kaptárkövekben. A település határában is található egy, melyet a helyi lakosok méhészkedés során használtak.

www.bogacs.hu