Csurgó
A település történelme a Honfoglalás koráig vezethető vissza. Első írásos említése 1019-ből származik. Nevét feltehetőleg a város északi részén talált forrás után kapta. Zsigmond király már 1405-ben mezővárosi rangra emelte. Sajnos ez a település is a török hódoltság áldozata lett. Újjáépítése 1726-tól a Festetics család irányítása alatt kezdődött, mely 1872-ben a Budapest-Gyékényes vasútvonal megépítésével újabb lendületet vett. Ezzel megkezdődött az iparosítás. Az első vetett véget világháború ennek a virágzásnak. A trianoni békediktátum következtében Csurgó határtelepülés lett. A település lakosságának száma az utóbbi száz évben stagnált.
Információk
Régió: Dél-Dunántúl
Terület: 59,6 km2
Népesség: 6 200 fő
Népsürűség: 104,02 fő/km2 (2005)
GPS koordináták (DD)
Lat.: 46.25416º
Long.: 17.09868º
Irányítószám: 8840
Körzetszám: (+36) 82
Látnivalók
Szentlélek Római katolikus templom
Városi Múzeum
Korona Szálló
Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium parkja
Borvidék települései
Andocs | Balatonberény | Balatonboglár | Balatonendréd | Balatonkeresztúr | Balatonlelle | Balatonőszöd | Balatonszabadi | Balatonszemes | Böhönye | Csoma | Csurgó | Gyugy | Hollád | Kaposhomok | Kaposkeresztúr | Karád | Kercseliget | Kéthely | Kőröshegy | Kötcse | Látrány | Lengyeltóti | Marcali | Mosdós | Nagyberki | Ordacsehi | Somogysámson | Somogytúr | Somogyzsitfa | Szabadi | Szólád | Szőlősgyörök | Visz | Zamárdi |
Andocs | Balatonberény | Balatonboglár | Balatonendréd | Balatonkeresztúr | Balatonlelle | Balatonőszöd | Balatonszabadi | Balatonszemes | Böhönye | Csoma | Csurgó | Gyugy | Hollád | Kaposhomok | Kaposkeresztúr | Karád | Kercseliget | Kéthely | Kőröshegy | Kötcse | Látrány | Lengyeltóti | Marcali | Mosdós | Nagyberki | Ordacsehi | Somogysámson | Somogytúr | Somogyzsitfa | Szabadi | Szólád | Szőlősgyörök | Visz | Zamárdi |
Akciók
Programok





