Árvay Angelika

"A Junibor tagjai nem csak a jó nedűkkel igyekeznek elültetni a borok szeretetét a fiatalokban. Jelen vannak a Facebookon, rendszeresen blogolnak, s nagy műgonddal készítik honlapjukat.."

A felső része csak kézzel művelhető, mert nem megy el rajta semmilyen gép. Itt terem viszont az a szőlő, amelyből az augusztus végén a hazai fiatal borászok által az év borának megszavazott 2009-es furmint is született.

A vicces Roger Mór

A szüret kellős közepén járunk: a dűlő tetején gyorsan a platóra pakolják a leszedett szőlőt, hogy a déli nap elől mihamarabb a feldolgozóba kerüljön, s nehogy már a vödörben elkezdjen erjedni. Idén Tokaj-Hegyalján is korábban kezdődött minden, s a szokatlan szeptemberi kánikula miatt minél hamarabb igyekeznek végezni a gazdák. "A hónapja tartó szárazság miatt nem lesz különösen sok, de szép lesz az idei termés" - mondja Demeter Endre. "A cukorfok jó, de a nagy meleg megeszi a savat. Azt az időpontot kell eltalálni, amikor ideális a cukor-sav arány" - magyarázza.

Ő egyike a feltörekvő fiatal borászoknak, mindössze tizedik szürete az idei - s csak a negyedik önálló -, mégis komolyan számolnak vele a tokaji borvidék nagyjai. "Elsősorban a szőlővel törődünk, s kevesebbet borászkodunk a pincében, ezért tudunk teljesen hagyományos és természetes úton, kézi préseléssel borokat készíteni. Minél kevesebbet nyúlunk hozzá, annál kevesebbet veszítünk abból, amit a terület ad a borhoz. Egyensúlyos, jó ivású borokat készítünk, s Mádon nem lehet a minőségből alkudni" - osztja meg filozófiáját a jogász végzettségű borász, aki dolgozott újságíróként is, de úgy döntött: inkább bővíteni kezdi a családi gazdálkodást, s a korlátozott terheléssel művelt szőlőkből évente 9-12 ezer palack bort készít.

Az ország legkisebb történelmi borvidékén, a mórin műveli édesapjával 3,5 hektáros szőlőjét Miklós Csaba, az új nemzedék egyik legeredetibb figurája. Kis-közepes kézműves borászata olyan márkanevet volt képes maga köré építeni, mely még nagy villányi vagy tokaji, egri mamutoknak sem sikerült, s újra bevezette a köztudatba a móri nevet. Miklós Csabának mindehhez nem volt szüksége nagy marketingapparátusra, csak eredetiségre, humorra és elhivatottságra. Az eredeti borcímkék, -nevek és -leírások tették bárhol felismerhetővé ezerjóit, királyleánykáit és traminijait. Ugyanakkor a Marilyn Mórról, a Roger Mór vagy az Utazóbőrönd nevet viselő tételei ott vannak a borvidék legjobbjai között. Szerinte jó ma Magyarországon borásznak lenni: nem a vastag pénztárca, hanem a környezet miatt. Van jól működő kereskedelmi hálózat, s olyan szakmai környezet, amelyben a borvidékek ikonná vált borászai is szívesen osztják meg tapasztalataikat a fiatalokkal.

Nemcsak a szakma nagy öregjeivel vannak kapcsolatban ezek a fiatal borászok, hanem egymással is szoros szövetségben dolgoznak. A hasonló gondolkodású, feltörekvő vagy második generációs borászokat gyűjti egybe a 2008-ban megalakult Junibor egyesület, hogy véd- és dacszövetséget alkossanak a magyar borkultúra érdekében. A célkitűzések között szerepelt, hogy a saját nemzedékük nyelvén mondhassák el azoknak, akik nem tudják: a bor nem a kólától jó. Ezt mára sikerült is elérni, hiszen a nyári fesztiválok szinte alapitalává vált a roséfröccs, s hogy ez így alakult, abban komoly szerepük van e fiatal borászoknak.

A 26 borászt tömörítő szövetség tagjai között egyaránt megtalálhatók a laikusok körében is már jól ismert borászfamíliák fiataljai és a kevésbé ismertek. "Fiataloknak szeretnénk jó ár-érték arányban borokat készíteni, hogy ne csak a nagy komoly borok jussanak a generációnk eszébe a borról, hanem az olyanok is, amelyek közelebb állnak hozzájuk" - mondja Árvay Angelika, az egyesület elnöke. Édesapja, Árvay János szerint nagy lehetőségek állnak a fiatalok rendelkezésére az új minőségi borok készítése terén. "A mi nemzedékünk elérte, hogy hihetetlen minőségi ugrás történt a magyar borok tekintetében. Létrejött egy élő borkultúra, ami gasztronómiával a helyére került. A fiatalok ezt alapként használhatják. Ráadásul ők egyszerre kívülről és belülről látják már e folyamatokat, ezért más szemlélettel tudnak egy-egy szőlőfajtához nyúlni."

Fehérek és habzók

Emellett egyre többen tanulják meg az új technológiákat, s mind többen készítenek gyöngyöző borokat. "Két éve mi készítettük el Hegyalja első habzóborát. Kell hogy legyen nekünk is egy jó ivású, mindennapi borunk" - mondja Demeter Endre, hozzátéve: a roséőrület után most a fehérek és a habzóborok időszaka következik. A gyöngyöző borok külföldön már évek óta egyre fokozódó népszerűségnek örvendenek, s lecsengőben van a vörösborok egyeduralma is. "A nemzetközi közvélemény újra a szép, testes fehérborok felé fordul, amit követni fog a hazai ízlés is, ezért az olyan nagy hazai fajták, mint a furmint, nagy jövő előtt állnak" - mondja a mádi borász.

Attól persze nem kell tartani, hogy éhkoppon maradnának a szekszárdi, villányi vagy egri borászok. Az új nemzedék ugyanis új szemléletet is hozott az iparágba, hiszen sokkal több lehetőségük volt első kézből megtapasztalni a világ újdonságait. "A balatonlellei Konyári Dániel például megteremtette a magyar újvilági vörösborokat" - mondja Alkonyi László szakíró, azaz azt a fajta bortípust, amely jól iható, könnyen szerethető és élvezhető. E tulajdonságok eléréséhez pedig bátran, de korrekten nyúl a borászatban megengedhető eszközökhöz.

Fiatal sztárok születnek

Alkonyi László szerint a magyar piacon ma az egyszerűbb, jól érthető, olcsó borok tudnak jól érvényesülni, s ez világtendencia. A baj szerinte az, hogy ezt a trendet túl hamar és könnyen vettük át. "Az elmúlt húsz évben megalapozták a magyar bor jó hírét, de nem tudtak olyan értékeket felállítani a borvidékek mögé - mint például a bikavér volt régen -, amitől a borvidékek ki tudnának térni a piackényszer elől." Ennek megteremtése még az új korosztályra vár. A lehetőség megvan bennük, szívesen kísérleteznek, de a megvalósítás még várat magára.

Emellett azonban olyan újdonságokat is alkalmazhatnak a fiatalok, amelyeket a nagy öregek - hírnevük okán - már nem tehetnek meg: egy-egy érdekes, sőt merész elnevezés, címke, marketingötlet, ami más az előzőekhez képest. "Osztrák példák alapján még olyan ötlet is előkerült, hogy készítsünk naptárat a fiatal borászlányokkal, de ezt hamar elvetettük" - mondja Árvay Angelika. Miklós Csaba szerint a fiatalok hozzátesznek egy kis roppanást, egy kis szexisséget, lendületet, bájt, bátorságot a borokhoz, de a cél alázattal készítsék a bort a megfelelő szőlőfajták felhasználásával és a termőterület kifejezésével.

És bár a Junibor nem azért jött létre, hogy közös marketinget fejtsen ki a fiatalok borainak, ilyen hozadéka is van az egyesülésnek. Nagy sikerrel zajlik, s komoly ismertséget hoz az új borászoknak az éves etyeki borkóstoló és az azt követő mulatság. Itt a fiatalok találkozhatnak azokkal a borászokkal, akik a benevezett tételek közül kiválasztják az év borát. Ez lett idén Demeter Endre furmintja, az előző években pedig Bolyki Jánosé, valamint Hernyák Tamásé lett az érdem. A Présház bornagykereskedő tulajdonosai is meglátták az új nemzedékben rejlő potenciált, s DiVino néven egy borbárt nyitottak, ahol csak a Junibor egyesület tagjainak borait lehet kóstolni. A Junibor néhány éves működése például már most kitermelte a maga sztárjait. "Ma, ha beharangozzuk, hogy Dúzsi Tomi, Hernyák Tomi vagy Árvay Angelika megjelenik a DiVino borbárban, akkor ott százméteres sor lesz" - hoz példát Miklós Csaba a fiatalok népszerűségére.

"Szakember látta már?"

Miben rejlik a fiatalok különlegessége? A friss arculat, a borászkörökben nem megszokott reklámfogások, a lendület és kísérletező kedv, amit a hagyományoknak elkötelezett "öregek" kevésbé engedhetnek meg maguknak. Demeter Endre például folyamatosan próbálgatja szőlőjét, mi az az ideális művelés, terhelési arány, ami a legjobb a növénynek, és a legjobb borokat eredményezi. Noha ő inkább a természetes borkészítés híve, "házi használatra" szívesen próbálgat új házasításokat vagy éppen nem megszokott érlelési módokat, fémtartályban és hordóban egyaránt. Ennek volt köszönhető a borvidék első habzóbora, amely mellett még pezsgővel is kísérletezik. Egy kikötés van: e próbálkozások tételei, amíg nem kiforrottak, nem hagyhatják el a feldolgozó kapuját.

Merészebben indított viszont a rosékirálynak tartott Dúzsi Tamás fia: az ifjabbik Tamás első borának egy fehér pinot noirt készített, azaz kékszőlőből fehérbort. A villányi vidék fiatal borásznője, Gere Andrea pedig tartalmában és küllemében is új minőséget teremtett Frici nevű gyöngyözőborcsaládjával, mely csavaros kupakos üvegben került forgalomba.

"Mindenkinek azt kell kidomborítania, amiben jó. Nekem a kommunikáció, a közvetlenség az erősségem. A terület sem olyan, és nekem sem célom, hogy nagy, testes borokat készítsek. Maradok a jó ivású, tisztességes móri boroknál; igazán a borcímkében tudom megragadni az egyediséget" - magyarázza Miklós Csaba. Ezért szerepelnek olyan, a védjegyévé vált rövid borleírások a címkéken, mint a Roger Mór esetében: "Bájos...:) Őrült? Hangulata mórias, íze ezerjó, lendülete Rogeres. Szakember látta már?" E megszokottól eltérő, ám a borász személyiségét jól tükröző megjelenésnek, s persze a minőségi bornak köszönhetően lett a Sziget fesztivál kedvence 2010-ben.

A többi borász sem marad el a merész névadás terén. Találni Édesem, Királyöcsi vagy éppen Indián nyár elnevezéseket. Demeter Endre pedig a pikáns Élvezet nevet adta az első Junibor koncepcióborának, melynek célja, hogy természetes tokaji édes borként alternatívát kínáljon a fiatalok számára a koktélokkal szemben.

A Junibor tagjai nem csak a jó nedűkkel igyekeznek elültetni a borok szeretetét a fiatalokban. Jelen vannak a Facebookon, rendszeresen blogolnak, s nagy műgonddal készítik honlapjukat. A Semmelweis és Corvinus egyetemeken többször tartottak már rendhagyó borkóstolókat, ahová olyan hallgató is eltévedt és megkóstolt borokat, aki korábban nem ivott bort - meséli Árvay Angelika. Az ilyen találkozások - amikor a kóstoló után együtt buliznak a borászok és vendégeik - teszik különlegessé a Junibor csapatát.