A vérvörös Villányi Cabernet és az aranyló Tokaji aszú egyaránt több száz éves hagyománnyal bírnak, ám két gyökeresen más utat járó borvidéket fémjeleznek.

Árvay János borászt kivéve, aki mindkét tájékon megvetette a lábát, talán semmi sem közös Tokaj-Hegyaljában és Villány-Siklósban. Még a lépték is más. Az alig 2,5 ezer hektáros villányi szőlőhegyet kerékpárral félóra bejárni, míg a Szerencstől Tokajon át Sátoraljaújhelyig �ezer dombból� álló, 6 ezer hektár szőlőt rejtő Tokaj-Hegyalja tengelye több mint 70 kilométer.

Villánynak kapóra jött, hogy - francia, mediterrán hatásra - világszerte divatos lett a vörösbor. A tokaji fehérbort, különösen az édes fehéret, viszont egyre nehezebb eladni. De a szabályok szerint még fehérbornak valóból is mindössze a furmintot, a hárslevelűt és a sárga muskotályt, no meg a kevésbé fontos zétát, kövérszőlőt és kabart termeszthetik a Hegyalján. Így azután míg Villányban a rövid pincesoron helyben elfogy a megtermelt bor nagy része, addig a másik területen túltermelés van. Sok pincében évek óta alig ürülnek a hordók, és nem csak azért, mert legalább 3�5 évig amúgy is érlelni kell az aszút.

Villányban lendületet adott az üzletnek, hogy az osztrák és német kapcsolatokat ápoló sváb településen már a rendszerváltás előtt ugrásra készen lesték, mikor lehet végre vállalkozni. A nyolcvanas években a háború előtti családi borászhagyományok továbbvivői már piacot találtak a vásárokon, éttermekben, szállodákban. A filléres hasznot is beforgatva, apró lépésekkel, de folyamatosan fejlődő családi pincékből nőttek ki azok az immár Angliától Japánig ismert bormanufaktúrák, amelyek itthon, főleg vörösben, a szakma csúcsát jelentik. Ezzel szemben Tokaj-Hegyalján mintha elkényelmesedtek volna a szőlőtermelők. Mintha mindmáig magától értetődő lenne az állami gondoskodás, ha túl sok a szőlő, ha nem lehet eladni. Három magyar nagyvállalat - az állami Tokaj Kereskedőház Zrt, a Patricius Borház, valamint a Béres Zrt. - kivételével szinte csak külföldiek a nagybefektetők. Mindössze az utolsó hullámban érkeztek meg a nagyobb, magyar tulajdonú invesztorok (Palota Borház, Holdvölgy, Andrássy kúria).Ők éltek a privatizáció kínálta lehetőséggel, és fejlesztenek azóta is, bízva abban, hogy újraéleszthető a több évszázados hagyományú 'királyok borának' hírneve. A politikának is nagyobb a súlya arrafelé, amit az is mutatott, hogy Orbán Viktor - felesége révén - tokaji birtokkal dicsekedhet. Politikai támadások is érték a volt miniszterelnököt a szőlőtelepítésre felvett támogatások miatt.