A dolog előzménye Blázsovics Attila polgármester régi vágya volt, aki szerette volna települését a Villány-Siklósi Borút Egyesületben látni. Mivel azonban Magyarbóly a hegyvidék perifériáján helyezkedik el, kénytelenek voltak más megoldást választani a helyi gazdaság fellendítésére.

"Orvos barátommal együtt régóta foglalkoztatott a szőlőmagolaj emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatása. Több villányi borászt is felkerestünk, mert szerettünk volna utána járni, hogyan állíthatnánk elő szőlőmagolajat, a borkészítés melléktermékeiből. Egy borásznak azonban nincsen ideje például a borseprő és szőlőmag szétválogatására, ezért kizárólag úgy adták az alapanyagot, ha mindent elviszünk. Elhatároztuk, hogy részletesen kidolgozunk egy minden mellékterméket felhasználó, vidékfejlesztési struktúrát" - meséli a magyarbólyi polgármester.

Tervük sikerült, a Leader-programmal érkező francia egyetemi kutatócsoport szerint a magyarbólyi eset iskolapélda a különböző ágazatok kistérségi együttműködésére. A pincészetektől megveszik a borkészítés melléktermékeit, a pálinkafőzőben felhasználják a törkölyt, a szőlőmagot pedig a sajtoló üzemnek adják tovább. A sajtolás során keletkező préselményt fűtésre használják. A pálinkakészítés után megmaradt szőlőhéj feldolgozására komposzttelepet hoztak létre, ahol talajjavító anyag készül.

Bár az összes beruházás magánkézben van, a magyarbólyi önkormányzat nem csak ötletekkel segítette a program sikerét. A Leader-program révén pályázati céljuk megvalósítására nyolcvanöt millió forintot nyertek, amit főként képzésekre és marketingre használtak fel. A pálinkafőző üzem területét a beruházó ingyen kapta meg. A sajtolóüzemet tizenötmillió forintos pályázati forrás igénybevételével egy évtizedek óta növényi olajak sajtolásával foglalkozó helyi vállalkozó építette fel.

A pályázati összeg révén tanulmány készülhetett a törkölypálinka forgalmazásáról, a szőlőmagolajról és a komposztálásról. Megrendelték a termékek népszerűsítését szolgáló reklámanyagokat is. Munkahelyteremtésre harmincmillió jutott, a dolgozók utaztatásának megoldására két cég kapott kilencmilliós támogatást. Az összegből három darab, tizenkilenc személyes autóbuszt szereztek be. Jövedéki ügyintéző képzésre négy főt iskoláztak be, vállalkozói tanfolyamra pedig olyan helyieket küldtek el, akik később új cégek beindítását segíthetik a kistérségben. A most végződő, gyümölcspálinka-gyártó szakmunkás képzést tíz fő kezdhette el. A komposztáláshoz licencet vásároltak, támogatták a pálinkafőző üzem felépítését is. Időközben egy másik pályázaton százharminchatmillió forintot nyertek, foglalkoztatás ösztönzésre. Mindehhez mintegy négyszázmillió forint magántőke társult, amiből a termelő üzemek ténylegesen megépülhettek.

Az üzem beindításával a helyi munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt. Jelenleg huszonnyolc személyt foglalkoztatnak, korábban közel ennyi volt a Magyarbólyban regisztrált munkanélküliek száma. Most hat főt tartanak nyilván regisztrált álláskeresőként. A sajtoló és a komposztáló üzem három-három főt foglalkoztat, a többiek a pálinkafőzőben kaptak munkát. További tíz-tizenkét fő foglalkoztatását tervezik az értékesítés terén is, májustól tehát már közel negyven fő jut folyamatosan munkához.

A magyarbólyi fejlesztési terv közel sem itt végződik. A helyi üzemek a közeljövőben saját maguk gondoskodnának energiaellátásukról. A megoldás pofonegyszerű: energiaszükségletük felét biogáz-üzemmel fedeznék. A pálinkafőzés során keletkező, közel nyolcvanfokos előpárlat ugyanis kiválóan ég. Ezt használnák az áramfejlesztőket meghajtó dízelmotorok, az üzem működéséhez szükséges energia ötven százalékát biztosítva. Az előkészületeken bőven túl vannak, már az engedélyek beszerzése folyik. A középtávú fejlesztési tervek között gyümölcsültetvények telepítése is szerepel, hiszen a pálinkafőző folyamatos működtetéséhez jó minőségű nyersanyag kell, nem beszélve arról, hogy a terület megművelése újabb munkalehetőséget jelent a környékbelieknek.

Bár csak néhány napja kaptak forgalmazási engedélyt a gyümölcspálinkákra, az egyik legrangosabb hazai megmérettetésen máris bemutatkoztak a magyarbólyi papramorgók. Az eredmény: a 2008-as HunDeszt Pálinkaversenyen a benevezett tizenegy magyarbólyi nedűből tíz érmes lett. A törköly-készítők egészen pontosan három arany-, hat ezüst- és egy bronzéremmel tértek haza.

A beruházások kivitelezésében helyi kis- és középvállalkozások is részt vettek. A helyi komposzttelepet a szomszédos Lippón biogazdálkodást folytató Agro-Lipo Kft. működteti. A szőlőmagolaj-sajtolót szintén helyi vállalkozó üzemelteti. A munkások és a felnőttképzésben résztvevők fuvarozásáról szintén helyi cég, a Suszter Kft. gondoskodik. A szükséges alapanyagok szállítását a magyarbólyi tüzép biztosítja.

A beruházások a helyi kis- és középvállalkozásokon keresztül így további harmincöt embernek biztosítanak megélhetést. A fejlesztések két páratlan előnyt is hoztak a magyarbólyi önkormányzatnak. A beruházások megvalósulásával a régióban körülbelül egymilliárd forint jövedéki adó keletkezik, emellett a település körülbelül húszmillió forint iparűzési adóval is számolhat, ami kétszáznegyvenmilliós, éves költségvetésükhöz képest jelentős összeg.