Az egészségturizmus mellett a hazai idegenforgalom másik sikertörténete lehet a borturizmus. Egyre többen látnak lehetőséget a magyar borkultúra megismertetésében és szerencsére egyre nagyobb összegeket fordítanak erre a célra. A pálmát még mindig Villány viszi, de biztató jelek más borvidékeinken is vannak.

A tavasztól késő őszig tartó szezonban nem ritka, hogy 30-40 ezer borturista lepi el a Villány és környékén található pincészeteket, akik legtöbbször itt is alszanak egy-két éjszakát. A helyi borászok és egyesületek összefogásának és tudatos imázsépítésének köszönhetően ma ez a dél-magyarországi borvidék az elsőszámú hazai borturisztikai célpontja a magyar és egyre több külföldi borkedvelőnek. A turisták száma annyira megnőtt az elmúlt években, hogy ma már a növekvő számú szálláslehetőség ellenére sem egyszerű Villányban szobát találni, érdemes jó előre foglalni, ha nem akarunk sok-sok kilométerrel távolabb megszállni.

A vidék népszerűsége több okra vezethető vissza - mondta az [origo] kérdésére Kántor Endre, a Borravaló.hu szakírója. Egyfelől a villányi borászok viszonylag korán, már a rendszerváltás idején léptek és a korábbi, főként sváb eredetű családi borászhagyományokat felelevenítve kezdtek borászkodni, másfelől pedig a helyi termelők hamar alkalmazkodtak a világtrendhez és elsősorban a 90-es évek elején, közepén divatos - a villányi borvidéktől némiképp idegen - nehéz, testes vörösborokat kezdték el készíteni.

A rendszerváltáskor még pici családi pincészetek - Gere, Bock, Tiffán - mára itthon és külföldön is ismert és meghatározó pincészetekké nőttek, ráadásul a nagyok mögött egy szintén minőségi szolgáltatásokat nyújtó csapat és felnőtt, elég, ha csak a Wunderlich, vagy a Vylyan pincészeteket említjük.

A villányi borvidék ismertségéhez nagymértékben hozzájárult, hogy 1994-ben megalakult a Villány-Siklósi Borút, amely az első ilyen jellegű szerveződés Magyarországon. A borút a villányi borvidék adottságaira alapozva, német, osztrák és francia példák alapján, nyolc település, szőlő- és bortermelő magánszemélyek, vállalkozók, civil szervezetek összefogásával indult, ma pedig már a környék 18 települését karolja át.

A koncepció lényege, hogy nemcsak a villányi látogatás ne csak a borkóstolásról szóljon, hanem komplex élményt és színvonalas szolgáltatásokat kínáljon a turistáknak a kiváló panzióktól és szállodáktól kezdve, a kulturális rendezvényeken át, a borversenyekig, fesztiválokig. A Villány-Siklósi Borút állomásait más-más tematikájú túrákon járhatják végig az érdeklődők: van olyan, amely a környék művészeti látnivalóit köti össze a borkóstolással, van, amely bakancsos túrán járhatjuk be a természeti látnivalókat, sőt a Tenkes kapitánya nyomában is felfedezhetjük a siklósi hegyoldalt.

Kántor Endre szerint épp ez a villányi borvidék egyik hallatlan nagy előnye, hogy viszonylag kis területre koncentrálódnak a látni és ízlelnivalók. Itt akár gyalogosan, akár biciklivel is könnyűszerrel eljuthatunk az egymástól néhány kilométernyi távolságra eső helyszínekre, míg ugyanez mondjuk a Tokaji borvidéken - jóval nagyobb kiterjedése miatt - már nehezebben kivitelezhető.

A 90-es években elterjedt - egyedül itt megtalálható - vörös fajták népszerűsége nyomán felerősödő borturizmus nem mellékesen jelentősen kihatott a villányi pincészetek bevételére is. Az itteni borászok ugyanis idejekorán felismerték, hogy a pincészeteknél történő helyi értékesítés eredményezi a lehető legnagyobb forgalmat. A villányi pincészeteknél egyébként 90 százalékot meghaladó a helyi értékesítés, majd a szakboltoknak eladott mennyiség következik, s csak ezután jönnek az egyéb piacok. Így tehát egyfajta körforgásként a növekvő számú turista nagyobb bevételt jelent a borászoknak, amiből további fejlesztéseket lehet megvalósítani, ezek pedig újabb vendégeket eredményeznek.

A fejlesztések terén egyébként szintén egyedülállónak számít Villány a magyarországi borvidékek között - mondta kérdésünkre Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Közhasznú Társaság ügyvezetője. Példaként említette Geréék újonnan épülő szállodáját, vagy a Wunderlich pincészet 2 milliárd forintos befektetéssel, kaliforniai mintára épült látványborászatát és bortrezorját. Utóbbi pincészet egyébként szintén szálloda építését tervezi a közelben. Persze nem csak az ilyen, költséges beruházások tették, teszik sikeressé Villányt, hanem az olyan egyszerűnek tűnő dolgok, mint például a sofőrszolgálat, amelyhez hasonló másutt nem található az országban. Nemes Richárd szerint egy borvidék akkor lehet sikeres, ha ezeket a színvonalas szolgáltatásokat megfelelően hangolják össze, de nem mellékes az sem, hogy a környék, milyen egyéb aktív időtöltési lehetőségeket kínál. Villány szerencséje, hogy a közelben lévő Harkány és Pécs ezeknek a követelményeknek is megfelel.

Jó példa a sógoroknál

A szakember szerint Villány előtt a burgenlandi példa volt a követendő, amely a 90-es évek előtt még ismeretlen borvidéknek számított, ma pedig már szinte ismertebb Európában a magyar régióknál, s nem utolsó sorban exportjuk is jóval nagyobb. Ez gyakorlatilag egyetlen embernek, Willie Balanjuknak köszönhető, aki szó szerint megcsinálta a borvidéket. Minőségi borturizmus indult, jó weboldalak kínálják a környék szolgáltatásait, a helyiek lokálpatriotizmusa és összefogása segíti a jobb érvényesülést és nem utolsó sorban jó borokat kínálnak az éttermekben és a pincészetekben.

Valami hasonló készül szerencsére a határ túloldalán is: a Soproni Bormarketing Műhely tevékenysége nyomán a hazai borbarátok mára már a Kékfrankos hallatán egyértelműen Sopront azonosítják be, s a helyi borászok, főként Rigler Zsolt szervezőmunkáját dicséri a Kékfrankos nyár rendezvénysorozat is.

Vannak hazai követők

A borturizmushoz elengedhetetlen fejlesztések szerencsére más borvidékeinken is beindultak - fűzte hozzá Nemes Richárd. Jó példa az első Bor és wellness hotel Tokajban, a Somló borút, vagy a csopaki olaszrizling tanösvény, amelyet bejárva 3-4 pincészet borait kóstolhatja végig a turista. A szakember megjegyezte ugyanakkor, hogy például az előbbi két borvidékben rejlő hatalmas - a Balaton közelségéből adódó - lehetőségeket csak hatékonyabb kommunikációval lehet kiaknázni, amely bizony jelenleg még hiányzik. Ezt és az infrastrukturális fejlesztéseket segíti elő a Bormarketing kht. regionális pályázata, amelyre borvidéki szervezetek pályázhatnak, s amely fő célja borturizmus erősítése és az egyes régiók könnyebb piacra jutása.