Egy nemrég megszületett, szokatlanul hosszú, és különvéleményekkel is tarkított alkotmánybírósági határozat megnyitotta az utat ahhoz, hogy Magyarország egyik legszebb Tokaj-hegyaljai szőlőbirtokát az állam megszerezhesse az eddigi francia bérlőitől. Az Ab 30 oldalas, meglehetősen bonyolult határozata ugyan nem erről a konkrét esetről szól, hanem a zsebszerződés néven ismert külföldi földszerződések törléséhez nyújt jogértelmezési sorvezetőt, közvetve azonban Tokaj-Hétszőlő ügyét is érdemben befolyásolja.

Ahogy azt korábban megírtuk, az ügy előzménye az, hogy francia üzletemberek az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház elődjével, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombináttal 1991-ben földbérleti szerződést kötöttek, amelyben 99 évre használati jogot vásároltak a területre, a bérleti díjat pedig előre kifizették. A jogi formula azért fontos, mert 24 évvel ezelőtt még nem lehetett mást írni egy ilyen szerződésbe, ám időközben a rendszerváltás után kialakult új mezőgazdasági tulajdonjogi struktúrában a „használati jog” tipikusan a nyugat-magyarországi osztrák földszerzések, vagyis a zsebszerződések jellemzője lett.

Orbán Viktor 2012 őszén állt elő azzal a tervvel, hogy „véget kell vetni az osztrák vircsaftnak", és ennek szellemében egy évvel később elfogadták az új földtörvényt. Ez a jogszabály azonban betett a Tokaj-Hétszőlő szerződésnek is, mert annak ellenére is semmisnek nyilvánította, hogy tartalmilag nincs sok köze a nyugat-dunántúli osztrák terjeszkedéshez.

A Tokaj-hegy déli oldalán lévő, összesen 55 hektár területen 24 év alatt jelentős fejlesztéseket valósított meg a bérlő, hiszen kezdetben még a kellő minőségű termőréteg is hiányzott onnan. A löszös termőtalajt ezért visszahordták, majd a nulláról felépítettek egy olyan szőlőbirtokot, melyet 2012-ben Magyarország legszebbjévé választottak.

Tokaj-Hétszőlő természetesen vitatja, hogy a zsebszerződéses törvény betűjét végrehajtó szerencsi földhivatal tavaly nyár végén jogosan törölte-e a birtok széljegyzetét a tulajdoni lapról. És bár e törlés technikai jellegű tételnek számít (hiszen a földbérleti szerződés továbbra is a birtok tulajdonosának kezében van, és azon az áll, hogy a föld tulajdonjoga az államé), a rá épített ingó és ingatlanok sorsa ingoványos talajra került, mivel a használati jogot a törvény semmisnek mondta ki – és így papíron semmi sem maradt a birtok kezelője, azaz a franciák kezében. A franciák ezért jogi útra terelték az ügyet, a per azonban a miskolci bíróságon első fokon elakadt. A bíró több tárgyalási nap után úgy döntött, felfüggeszti az eljárást, amíg az Ab egy határozattal irányt nem ad a hasonló ügyek jogértelmezési lehetőségének.

Az új földtörvény ugyanis eleve sok sebből vérzett, és több módosításon is átesett, de az ügy szempontjából a leglényegesebb, hogy a tartós földhasználati jog törléséről rendelkező passzus benne maradt. Az Ab egyébként két éve már foglalkozott a témával, és akkor még 20 évben maximalizálta a tartós haszonbérlet időtartamát. A testület akkor azon az állásponton volt, hogy 20 éves átmeneti időszak a felek számára „meglehetősen hosszú időtartamnak” tekinthető, elegendő felkészülési időnek arra, hogy a jogviszonyukat a törvény szerint rendezzék. Ideértve a felek közti végelszámolást is, de a bérletviszony megújításának lehetőségét is.

Ehhez képest a most meghozott határozat radikális változást jelent. A testület ugyanis rábólintott arra, hogy nincs szükség átmeneti időre, sőt még az is rendben van, hogy a kormány a törvény erejével lényegében azonnal semmissé teszi a szerződéseket, és a használati jogról szóló földhivatali bejegyzéseket sitty-sutty törölteti. Csak egyetlen kikötése van a testületnek: az, hogy a kormány december 1-jéig alkossa meg azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a tulajdonos fél és a használati joggal rendelkező fél közti elszámolás tisztességgel megtörténhet.

Az Ab-határozatnak csak az indoklásába került be, hogy a földtörvény okozta vagyoni hátrányokat rendezni kell, és nem járható út, hogy pusztán a fennmaradó bérleti díjjal kapcsolatosan elszámolnak egymással a felek. Az indoklás szerint „az ilyen szerződésmódosításnak (megszüntetésnek) is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett. A jogalkotói beavatkozás felelősséggel jár, az nem okozhat a céljával nem indokolható hátrányokat”. Nagy kérdés, hogy mindez hogyan ölt majd formát a készülő jogszabályban.

Egy gyakorló alkotmányjogász a hvg.hu-nak azt mondta, ha a jogalkotó teljesíteni akarná az Ab határozatát, akkor éppen Tokaj-Hétszőlő ügyében kellene világosan meghatároznia, hogy a törölt jogosítványokat milyen módon kompenzálja egy olyan szereplőnek, amelyet nem az osztrák gazdák zsebszerződéses módszere, hanem a rendszerváltáskor az állami céggel kötött lehetőségei sodortak ebbe a helyzetbe.

Az elvileg még további 75 évre érvényes földbérleti szerződés rendezéséről, valamint a várható fejleményekről a birtokigazgató, Kovács Tibor nem kívánt nyilatkozni. Az Ab mostani határozata után egyébként a perben gyors elsőfokú döntés várható, és a birtokot felépítő, a csupasz tokaji domboldalból szőlőbirtokát létrehozó francia birtokos várhatóan veszít. A fellebbezéssel – ha lesz - az ügy még másodfokra kerülhet, de a döntés így most már ott is borítékolható.

Érdeklődésünkre egyébként a régió szőlész-borász dolgairól jól értesült forrásunk azt mondta, a felek „csak annyival vannak beljebb”, hogy még a tavalyi szüret előtt az állami föld tulajdonosának, a Tokaj Kereskedőháznak a képviselője, Tombor András és a Hétszőlő birtok tulajdonosa, Raphaël Reybier többször is találkozott, de semmiben nem egyeztek meg Hétszőlő jövőjét illetően.

A Tokaj Kereskedőház megkeresésünkre lényegében azt közölte, hogy a folyamatban lévő per miatt nem tett lépéseket a jelenlegi helyzet megváltoztatására, tehát a birtokon jelenleg is a Tokaj-Hétszőlő Zrt. gazdálkodik. A kereskedőház azt mondja, az elmúlt évben több megoldási javaslattal is élt a méltányos rendezésre, de csak „az állami tulajdonú társaságokra vonatkozóan különösen részletes szabályokkal összhangban járhat el”.

Ha viszont a felek nem tudnak megegyezni, akkor könnyen elképzelhető, hogy a francia bérlő a – magyarországi jogorvoslati lehetőségek kimerítése után – az Európai Bírósághoz fordul, és az ügy nemzetközi szintre kerül.

Nem csak Hétszőlővel vannak problémák

A kérdéskör másoknak sem egyértelmű, hiszen az Ab honlapján például egy olyan, idén április végén érkezett beadvány is található, amelyben egy szombathelyi bíró a tokajihoz hasonló kérdésekkel fordul a testülethez. A szombathelyi bíró fogalmazása szerint a földtörvényből nem látszik igazolódni, hogy „a törvényalkotó a tulajdonhoz való jog alapján mindig köteles tiszteletben tartani azokat a jogosítványokat, amelyeket korábban ő maga alakított ki alkotmányos értelemben vett tulajdonként”. A bíró ezért kéri az Ab-t, hogy tegyen rendet az Alaptörvény, a Római Egyezmény és az Emberi Jogok Európai Bíróságának passzusai között a tulajdonhoz, és a tulajdonnal kapcsolatban szerzett jogosítványok ügyében. A 15 oldalas beadványban külön fejezetet szentel az azonnali hatályú jogalkotás korlátainak is, annak, hogy a kifutási idő nélküli döntés szerzett jogokba vetett bizalom vesztését eredményezheti.