A balatoni borrégiót az a mikroklíma teszi az ország egyik legkiválóbb adottságú szőlőtermő vidékévé, amelyet a Balaton, a Bakony és a Balaton-felvidéki hegységek védelme alakított ki. Területén mintegy ötven fehérborszőlő és tíz vörösborszőlő-fajtát termesztenek. Szakemberek szerint a tokaji után a balatoni borrégióban készülnek a legjobb minőségű magyar száraz fehérborok.

Varga Zoltán, a Balatonfüred–Csopaki borvidék elnöke a fővárosi Feneketlen-tónál május elején megtartott balatoni borok fesztiválján elmondta: a borrégió jövője szempontjából meghatározó lesz, hogy az EU borreformja nyomán augusztus elsejétől megváltozó bortörvény termékleírási szabályai miként érintik a régió termelőit. Szerinte ugyanis nem mindegy, hogy a Balaton név oltalom alatt álló lesz-e. Az sem közömbös, hogy a Balaton környékén mely termőterületek lesznek védettek, és melyek földrajzi jelzés nélküliek. Kiemelte: jelenleg a magyarországi borágazatban túlzottan nagy a bürokrácia, mivel a termelők átlagosan havonta találkoznak az Országos Borminősítő Intézet, az adó- és a vámhivatalok helyszíni ellenőreivel. Ezzel szemben az osztrák vagy a német versenytársak sokszor évekig nem látnak ellenőröket, s így több időt, figyelmet tudnak szentelni a szőlőre és borra.

Varga Zoltán szerint fontos lenne, ha EU-konformmá tennék a balatoni üdülőkörzet rendezési terveit, mert ezek hiánya, illetve az üdülőövezet védelme hátrányosan érinti a borosgazdákat. Nem vághatják ki például még az elöregedett és ma már használhatatlan tőkéket sem, pedig erre lenne uniós pénz is. A szakember azt is kifogásolta, hogy az EU – a túltermelés csökkentéséért – a tőkekivágást támogatja, míg újak telepítését nem, pedig az ültetvények többsége 25 éves vagy még annál is idősebb.

Ezt a véleményt osztotta Laposa József, a róla elnevezett badacsonyi pincészet borosgazdája is. Laposa viszont a Balaton menti borászat fejlesztési gondjaira a megoldást hosszú távon egy egyetlen, a gyakorlatban is működő balatoni borvidékben látja. Hosszú távon ugyanis piacképesebb lenne, ha a régió borai egységesen Balaton név alatt jelennének meg. Ez a balatoni borrégióhoz tartozó hat borvidék egységes arculatának megteremtését, szabályozásának és marketingtevékenységének, valamint a szőlő- és fajtatermesztésének összehangolását jelentené. Elmondta: az üdülőkörzet erősen befolyásolja a szőlősgazdák fejlesztési lehetőségeit, ezért szerinte a feldolgozóüzemeket nem a hegyen és nem a szőlőterület rovására kellene felépíteni. A gazdák gondjai azonban nem korlátozódnak a feldolgozóüzemek telepítése és az üdülőkörzetek okozta akadályokra. Borbély Tamás, a Badacsonyi borvidék borosgazdája nehezményezte azt is, hogy ha a termelők pincészetüket, feldolgozóüzemüket esetleg bővíteni szeretnék, arra sokszor nem kapnak a helyi önkormányzattól építési engedélyt, holott pincéik többsége külterületen található.

Egyedi mikroklíma a magyar tengerparton

A balatoni borvidékek kínálatát a sokféle talaj teszi gazdaggá és érdekessé, mégis alapvetően meghatározó a közös éghajlati adottság. A Balaton víztükre visszaveri a ráeső napfény jelentős részét, így különösen jó bor készíthető az északi part déli hegyoldalain, amelyeket északon a Bakony, valamint a Balaton-felvidék kelet–nyugati irányú hegygerincei védenek a hideg szélviharok ellen. Az északi partot övező magaslatok déli lejtőin termett szőlőkből rendkívül nagy cukortartalmú, illatos mustok nyerhetők. A déli parton termelt borok többsége a könnyedebb, közepes alkoholtartalmú italok közé tartozik. A feljegyzések szerint már a római légiósok is kaptak zsoldjuk mellé napi fél liter Balaton-felvidéki bort. A régió termelői közül a Borakadémia az év bortermelőjévé választotta 2000-ben a tavaly elhunyt Figula Mihályt, 2006-ban Garamvári Vencelt, 2008-ban pedig Konyári Jánost.

Ösztönözni kellene a szőlőtelepítést is

A régió első és másodosztályú szőlőterületeinek csak mintegy harmada áll művelés alatt, vagyis kiváló adottságú, nagy értéket képviselő területek vannak parlagon. A műveletlen területek betelepítését ösztönözni kell, állami tartalékból, esetleg jelképes áron vagy ingyenes juttatással. Az idő is szorít, mert 2011, vagyis a külföldiek termőföldvásárlására vonatkozó tilalom megszűnése után már nehéz lesz a betelepítési célokat elérni. A szakemberek szerint a kedvező árak nyilván rengeteg külföldi vevőt csalogatnak majd a magyar tenger partjára, de ezek a külhoni befektetők valószínűleg nem a rendkívül munkaigényes szőlőtermesztést választják majd a parlagon hagyott földek hasznosítására.