A budavári borfesztiválon lett bejelentve, hogy csavarzárat kapott számos Varga-bor. Mi a gond a dugóval?

Sok gond van velük. Kezdjük a parafánál. Magyarországon az első paradigmaváltás az volt, amikor az olcsó parafadugókat leváltották a műanyagdugók. Ebben az volt az előrelépés, hogy az olcsó parafadugók öt-hat hónap alatt - ha kis mértékben is - de nyomot hagytak a bor illatában. A drága parafadugókkal az volt mindig a probléma, hogy megtalálható bennük a dugóhibát okozó TCA klórvegyület, így körülbelül minden huszadik, natúr parafával lezárt palack hibás, éspedig a dugó miatt.

Ez 5 százalékos selejtarány, amit a dugó okoz. A másik, ami miatt nem kedveljük a parafadugót, az az, hogy ezek nem egységes minőségűek: a parafa kérge nem teljesen homogén, minden parafadugó más és más. Minél hosszabb a palackos érlelés egy parafával lezárt bor esetében, annál nagyobb szórás jelentkezik a palackokban lévő borok íze között, holott ugyanazon körülmények között pihentek évekig.

A borászat arról szól, hogy a lehető legkevesebb beavatkozással megőrizzük a borban, amit a szőlő ad nekünk. Törekszünk az egyes tételek homogenitására, ellenőrizzük a komplett borkészítési folyamatot, mindenhol száz százalékig tudatosak akarunk lenni. Ebbe nehezen fér bele, hogy a folyamat végén beledugunk egy dugót a borba, ami vagy jól zár, vagy nem.

Nem gond egy ekkora pincészet esetében, hogy a magyar fogyasztók többsége a mai napig az olcsó borok ismertetőjeleként tekint a csavarzárra?

Mi mindenhol azt próbáljuk kommunikálni, hogy ez a fajta hosszúszoknyás, 6 centiméter hosszú csavarzáras zárásmód elegáns és igényes.

Ettől még csavarzár marad, ez kevés a konzervatív fogyasztók meggyőzéséhez.

Ez a csavarzár többe kerül, mint a műanyagdugó plusz a műanyagkupak. A kommunikáción túl magán a csavarzáron rejlő marketinglehetőségeket is próbáljuk minél jobban kihasználni. A csavarzár nyomdailag sokkal szebben nyomtatható, díszíthető, mint a műanyag- vagy ónkupak, amivel az a probléma, hogy ha készítünk rá egy grafikát, a zsugorodás miatt mindig torzul vagy a betű, vagy a grafika. Kör alakú logót például nem is lehet rakni a műanyagkupakra, mert bár szépen mutat, mikor kijön a nyomdából, címkézést követően jó esetben ellipszis lesz, rossz esetben tojás.

Ez mind érdekes marketingszempont, de a fogyasztó még mindig nincs meggyőzve.

Tíz napja forgalmazunk csavarzáras borokat, ebbe két nagy borfesztivál is beleesett. Azt látjuk, hogy nagyon örülnek a változásnak a fogyasztók, mert könnyedén visszazárható a palack. A könnyed, illatos borkategóriában kezdtük el bevezetni, a csavarzárat, ahol a fogyasztók egyre inkább ezt a zárásmódot keresik. Fontos szakmai szempont még, hogy – mivel most a szénsavas borok a divatosak – a szénsavat dugóval nem lehet megtartani. Jó esetben idővel csak a szénsavasságából veszít a bor, rossz esetben kicsöpög a palack tartalma a dugó mellett a benne lévő nyomás miatt.

Ezesetben hogyhogy csak most kerül csavarzár a palackokra?

Pár éve, amikor saját betétdíjas palackjainkat terveztük, nem gondoltuk volna, hogy ennyire nyitottak lesznek a magyar vásárlók a csavarzárra, ezért akkor csak dugós változatot készíttettünk belőle. Kérdésként bár felmerült, de azt mondtuk, ez olyan messze van, hogy még nem foglalkozunk vele. Az utóbbi két évben viszont azt láttuk, hogy az egyutas, nem visszaváltható palackok kategóriájában a rozéknál és illatos fehérboroknál szinte kizárólagos lett a csavarzár. Már nem szül ellenérzéseket.

Egy éve döntöttük el ezért, hogy a betétdíjas Varga-palacknak is megtervezzük a csavarzáras változatát. Egy év volt, mire megterveztük a palackot, a csavarzárakat, és mindezeket legyártották nekünk.

Hol helyezné el a Varga Pincészetet a magyar borpiacon?

Úgy érezzük, hogy nagyon egyedi a helyzetünk, ha szabad így fogalmazni , külön kategóriát képviselünk. Tudomásunk szerint mi értékesítjük a legtöbb bort Magyarországon, ugyanakkor nem forgalmazunk a legolcsóbb kategóriákban. Közepes árfekvésű boraink mellett egyre jelentősebbé válik a prémium szegmensben való részvételünk. 400 ezer palackot meghaladó prémiumbor-értékesítésünkkel már a nagyobb csúcspincészetek közé tartoznánk. Büszkék vagyunk nemzetközi és magyar borversenyeken elért sikereinkre.

Mi a növekedés forrása?

Az egyik a saját palackjainkra való átállás, a másik a gasztronómiában és a kiskereskedelem érezhető, évek óta tartó növekedés. Pozitív gazdasági hangulatot érzünk, ennek köszönhetően a mi árkategóriánkban van egy jelentős bővülés.

Beszéljünk a borokról. Itt van előttünk az Édes rozé, aminek ha a hátcímkéjét megnézzük, a dunántúli tájbor kifejezés szerepel rajta. Borvidékhez nem tudja kötni, a tájbor szóhoz kevés pozitív asszociáció van – mihez kezd a fogyasztó ezzel az eredetmegjelöléssel?

Szerintünk nincs értelme borvidéket megjelölni abban az esetben, ha a bornak nincsen borvidéki jellege. Azt gondoljuk, hogy a rozéknál, irsainál vagy a muskotályoknál a borvidéki jelleg nem kimutatható, a fajtajelleg és borkészítés módja az, ami meghatározza a jellegét. Soha nem hallottam még, hogy valaki vakkóstoláson meg tudta volna állapítani, hogy egy rozé egri vagy balatoni, viszont vannak olyan rozéstílusok, amely alapján meg tudnám mondani vakon, hogy ki készítette.

Dunántúli tájbor, áll a címkén. Honnan jön a szőlő?

A Dél-Balatonról, Balaton-felvidékről, kismértékben Sopronból származik a szőlő.

Az elv tehát ugyanaz, mint a pezsgőpincészeteknél, márkaborok vannak, ahol a márkákra jellemző ízkép elérése és fenntartása a fontos?

Pincészetünk már nagyságánál fogva is szétfeszíti a közösségi brandek kereteit. De régebben is tudatosan törekedtünk egyéni arculat kialakítására is úgy a borok minőségében, mint a megjelenésben.

A bor legyen jó, a többi mindegy?

A bor legyen elsősorban jó, de legyen ránk is jellemző.

Kevésbé ismert, hogy van pincészetük Tokaj-Hegyalján is. Hol kapható a tokaji Varga-bor?

Három fajtát készítünk, hárslevelűt, furmintot és sárgamuskotályt. Többségét exportáljuk Lengyelországba, Szlovákiába, Csehországba, Oroszországba.

A tokaji borvidéket érintő törvényi szabályozások nem éppen a Varga Pincészetnek kedveznek, elég, ha csak a borok borvidéken kívüli palackozásának, vagy a mustsűrítménnyel való édesítés tiltására gondolok.

Túlzás lenne, ha azt mondanám, hogy kívülállóként, de figyeljük és alkalmazkodunk a változásokhoz.

Hány palack tokaji bor kerül ki a pincészettől?

Körülbelül 1 millió palackot forgalmazunk.

Hány palack bor kerül ki a komplett Varga Pincészettől idén?

14 millió palack körüli lesz az idei értékesített mennyiség, ebből 12 millió körüli a magyar piac. Ennek fele a gasztronómiában, fele a kiskereskedelemben fogy el. Reméljük, hogy a jelenlegi kedvező kereskedelmi környezet megmarad, és még több bort vásárolnak az emberek. Körülbelül egy évig fog tartani, míg az összes fehérborunkat átállítjuk csavarzárra, jövőre egy 10-15 százalékos mennyiségi növekedést várunk. A szüret közepén vagyunk, még nem tudjuk, lesz-e áremelésünk.

Eddig jól alakul a szőlőmennyiség, nem?

A minőség egyelőre kiemelkedő. Az árak körülbelül a tavalyiak. Picit azért a mennyiség lehetne több. Az mindig lehetne.