A Himnusz közös eléneklését követően Gál László, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskola végzős diákja szavalatát hallgatták meg a jelenlévők.

Ezt követően Májer János polgármester ünnepi köszöntője következet, aki mindenkit köszöntött a Színházi Világnap alkalmából, s örömét felezte ki abból az alkalomból, hogy e jeles ünnepen a város éppen egy új színház létesítésének az anyagi feltételének a szerződését írhatja alá. Ez végtelenül nagy esemény a város életében- mondta, mert a Fesztiválkatlan lesz a város legnagyobb beruházása a rendszerváltás óta. Bár a szennyvízhálózat építése 6,1 milliárd Forintba került, de akkor ezen az összegen 11 település osztozott, Tokaj csak a gesztori feladatokat látta el, s beruházásból 1,4 milliárd Forinttal részesült.

Ezt követően visszaemlékezett az első találkozására Szabó Györggyel, aki 1987 tavaszán még a Megyei Tanács Tervosztályvezető helyettese volt. Az ismerkedés viharos volt, hiszen az újonnan megválasztott Tanácselnök komoly, és nem mindig a település adottságaival harmonizáló igényekkel lépett fel. A találkozást újak követték, és a viharok elcsitultak, hiszen az idősebb kolléga bölcsessége, győzött azzal, hogy Tokajnak, azt a szerepet szánta, amit ma többé-kevésbé, már képes betölteni. Az egykori Tervosztályvezető helyettes gondolatai, a lakosság körében és Képviselő Testületben is meghallgatásra talált, mert végső soron ez teszi ki a mai-Tokaj fejlesztési filozófiáját. A szőlőkultúra ápolása, az idegenforgalom, az egyetemes magyar kultúra és az idegenforgalom szimbiózisa.

A polgármester arra is kitért, hogy Szabó György felsővezetői munkássága alatt – akár megharcolva másokkal is – Tokajjal kapcsolatos hitvallását megőrizte, a város iránti szeretetével és támogatási politikájával. Olyannyira megkérdőjelezhetetlenné tette, a várossal kapcsolatos meggyőződését és hitét, hogy erről a Regionális Fejlesztési Tanácsot is sikerült meggyőznie, mert a polgármester ismeretei szerint, a tanácson belül, a kormánypárti és ellenzéki tagok egyhangúan szavazták meg a tokaji projekteket. Ezért köszönettel tartozik az ellenzéknek is, akik ugyancsak természetesnek veszik Tokaj fentebb vázolt szerepét, és amikor hatalmon voltak, akkor is a jelenlegi fejlesztési célkitűzések szerint cselekedtek.

„Azt hiszem, hogy most amikor egy csaknem 2 milliárdos projekt szerződésének az aláírását ünnepeljük, akkor többet ünnepelünk, mint a Fesztiválkatlan megvalósításának a lehetőségét. Hiszen bizonyára nem sokan tudják, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács Tokajjal kapcsolatban további két, akár Fesztiválkatlanhoz szorosan kötődő, fejlesztést is támogatott, mégpedig lehetőséget adott arra, hogy két vállalkozó csoport, két 170 ágyas szálloda építéséhez is jelentős forrással támogatja, azaz két esztendő alatt, összességében 6 milliárdos Forintos fejlesztést generált, a „Fesztiválkatlan”.”

Végezetül a polgármester arról biztosította a Szabó Györgyöt, hogy a város - mint eddig -, teljesíteni fogja a fejlesztés által támasztott követelményeket, s a két szálloda építése pedig, még a Patkóbánya projekt megkezdése előtt elindul.

Kérte, hogy nézzék el neki a fejlesztések terén mutatott agresszivitását, de be kell látni, hogy csak azok tudnak előrelépni, akik állandóan részt vesznek a projektek megszerzéséért folyó versenyben, és aktivitásukkal, és a megnyert projektek következetes megvalósításával bizonyítják azt, hogy Tokajra minden területen érdemes Uniós forrásokat biztosítani. Befejezésként fejet hajtott munkatársai és szakértői kiemelkedő teljesítménye előtt.

Ezt követően a házigazda felkérte Szabó György elnök Urat ünnepi beszédjének megtartására. A szónok is visszaemlékezett az első találkozásukra, s arra, a város iránti elkötelezettségre, amelyet a polgármester 22 éves ismeretségük alatt mutatott. Ő, Májer Jánosnak nem az agresszivitását, tartotta jellemzőnek, hanem agilitását, amely kiteljesült vitákban, éjszakánként írott és elküldött szenvedélyes e-mailekben, szakmai érveréseiben. S, úgy gondolja, hogy ez így is van helyén egy a településéért elkötelezett polgármester esetében. Valóban – pályafutása során – nem kellett csalódnia Tokajban, hiszen folyamatosan előállt jól kidolgozott és főleg jól előkészített tervekkel, amelyek illeszkedtek a város történelmi és jelenlegi küldetéséhez. S, igen az elmúlt 22 évben valójában igazi várossá fejlődött, amely kéri a maga jussát a Régión belül. Vagyis kiváló szakemberekkel dolgozik, akiknek a munkáját nem lehet, megkérdőjelezni. Így mindig el is mondja a Fejlesztési Tanács tagjainak, hogy a tokajiak által beterjesztett pályázatok többségét nem lehet, vagy nehéz elutasítani, sem szakmai, sem a Régió filozófiájából származó ellentétes elvek alapján. Ugyanakkor azt sem tagadhatja, hogy szereti a várost és az itt élő embereket, akik hátországként minden alkalommal ott állnak a képviselő testület és a polgármester mögött.

Turisztikai szempontból pedig tudomásul kell venni a Régióban is, hogy három-négy olyan súlyponti város van turisztikai szempontból, ahol a fejlesztés elmaradása felelőtlenség lenne, mert ellenkező esetben a különleges adottságokat nem használhatná ki a régió. Tény hogy ezek a városok, komoly kisugárzással bírnak a környékükre is, vagyis ezek vitorlájába kapaszkodva, és velük megegyezve, egy sokkal nagyobb településkör profitálhat a Tokaj, s hazája hasonló komoly turisztikai vonzerővel rendelkező városok fejlesztéseiből, mint az első pillanatban gondolnánk. Gondoljunk csak arra, hogy ez a nagybefogadó képességű színházhoz elég lesz-e az a szálláshely szám, ami most meg fog épülni Tokajban? Biztosan nem. Már a Szüreti Napok is bizonyítják, hogy sok esetben az idelátogató vendégek, még Sárospatakon is szállást foglalnak, hogy részt vegyenek Hegyalja egyik legrangosabb szakmai és turisztikai rendezvényén.

Vagyis az összefogás, a programok egy nagyobb térség esetében való időbeli felfűzése, egy virágzó és jól jövedelmező iparágat futtatnak fel a borvidéken. Természetesen a sikerért nem csak az Önkormányzatnak, hanem az itt és a térségben élő lakosságnak is tennie kell.

Csak megerősíteni tudja, hogy a polgármester által elmondottakat, hogy a város soha nem hagyta cserben a régiót, mert a megítélt támogatások szépen rendben megvalósultak és működnek is. Higgyék el, hogy ezek a tapasztalatok is döntő szempontok lehetnek egy projekt elbírálásában.

Végezetül megemlítette, hogy amennyi barátja van Tokajnak, majdnem annyi ellensége is, hiszen munkája során számtalanszor a szemére vetik, akár a régióban, de döntően Budapesten, „hogy már megint Tokaj nyer.” „A város már az Uniós fejlesztések jellegzetes kék táblájával van kitapétázva”- mondják. Ezeket a véleményeket számtalanszor szakmai alapon visszaverte, - no nem azzal, hogy akkor ne adjunk forrásokat Tokajnak, hanem azzal, hogy a várost számtalanszor szembe állítja azokkal a hasonló nagyságú településekkel, ahonnan, gyenge rossz minőségű pályázatok érkeznek be, vagy olyan projektekkel kandidálnak, amelyeknek az értelme megkérdőjelezhető.

Befejezésként elmondta, hogy addig, ameddig Ő funkciójában lesz, jó szívvel fogja fogadni a város terveit, ha azok illeszkednek a Régió terveibe, filozófiájába. Végezetül megköszönte a közönség, a lakosság támogatását, amivel segítik a polgármester munkáját.

Koncz Ferenc, a B-A-Z Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy Ő is hasonló érzelmekkel viszonyul a városhoz, mint Szabó György képviselő úr. Az elmúlt tíz évbe mióta politikával foglalkozik, jobban belelát Tokaj fejlesztési stratégiájába, s őszintén meg kell mondani, hogy a város mindig szerencsésen pályázott különböző fejlesztések megvalósítására, függetlenül attól, hogy melyik párt volt hatalmon. Köszönhető ez annak, hogy a polgármester állandóan azon „agyal”, hogy mit lehetne még megvalósítani Tokajban, amely a helyben és a térségben élők komfortérzését növeli. Polgármester úr két évvel ezelőtt még sok kritikát kapott Tokajban és Tokajon kívül is, hogy minek kell egy ilyen kisnépességű városban, egy ilyen csodálatos színház. Mint tapasztalta, az élet a polgármestert igazolta, mert, a színház minden várakozást túlszárnyalt. Háromnegyed év alatt több, mint 10.000 embert fogadott a városból és közeli és a távolabbi körzetből. Tény az is, amit Elnök úr megfogalmazott, hogy Tokajból folyamatosan jelentkeznek pályázati igények és nem is kisösszegűek. Ezek az igények sokszor meghökkentőek, de ha részletesen belenézünk abba a fejlesztési politikába, amit a város képvisel, akkor kis kutakodás után kiderül, hogy az illető projekt egy képzeletbeli fogaskeréknek az egyik része, vagyis nehéz azt mondani rá, hogy nem támogatják, mert a megvalósítás elutasítása esetén, egy rendszer borulna fel.

A Megyei Önkormányzat, és Ő személy szerint is büszke Tokajra, s nem véletlen, hogy számos megyei rendezvényt hoznak a kisvárosban. Ennek megvan a sajátságos oka. Büszkén vállaljuk Tokajt, s a tokajiak pedig mindig jó szívvel és konstruktivitással fogadnak bennünket.

Meg van győződve arról, a város most is jól fog sáfárkodni a rá bízott óriási forrással, szurkol is azért, hogy a szigorú feltételek teljesüljenek-mondta. Végezetül sok sikert kívánt Tokaj lakosságának és a polgármesternek, az elnyert projektek megvalósításához.

Koncz Ferenc ünnepi beszéde után Dévald István felkérte Francsics Lászlót a NORDA ügyvezető igazgatóját, hogy írja alá a szerződés mellékletét képező emléklapot a nagyközönség előtt.

Majd az aláírást követően Francsics László emelkedett szólásra. Azzal kezdte, hogy ez egy kiemelt projekt, amelyből összességében három van a hárommegyés régióban. Vagyis a Regionális Fejlesztési Tanács sokat kockáztatott, amikor a Fesztiválkatlan projektet a kiemelt projektek sorába emelte, amelyet a Kormánnyal is el kellett fogadtatnia. S a kiemelt projektek másként pályáztak, mint a nem kiemeltek, de a velük szemben elvárt követelmény semmiben sem különbözött a versenyben elnyertektől. Nem véletlen, hogy a milyen hosszú, és sokszor izzadságszagú egyeztetésen formálták és tisztították le róla a sallangokat. Aminek örül a régió is és a város is az, az hogy, a projekt nem került be a gazdasági megszorítások miatt, törölt kiemelt projektek listájába.

De ezzel egy időben a zászlóshajó projektté is vált, mert hatásaiban egy égész régióra kiterjed. Gondoljunk csak arra, hogy mennyit profitálhatnak a Tokajiak abból, ha Kassa 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy nem csak a forrás nagy, hanem az elvárások is. Hiszen a fejlesztés során a Fesztiválkatlan létesítménykomplexum látogatóinak a számának 5 év alatt el kell érnie a 150.000 főt. A térségben a szálláshelyek száma 67-re növekedik, a szállodai kapacitás növekedése pedig 1812 férőhelyre bővül. Csak a Fesztiválkatlan projekt nyomán több mint 10-15 új munkahely létesül (nem beszélve az új szállodákról), s a turisztikai attrakciókhoz kapcsolódó szolgáltatások pedig számos vállalkozásnak adnak majd munkát a térségben, vagyis várhatóan 100 új munkahely valósul meg. Végezetül Francsics László is gratulált a tokajiak sikeréhez, amely egyben a térség sikere is- mondta.

Francsics Lászlót követően, Szabó György, majd Koncz Ferenc, végezetül Májer János látta el kézjegyével az alapító dokumentumot, közben az Európa Unió himnuszát hallgathatta a közönség.

Dévald István az aláírásokat követően felkérte Bodonyi Csaba DLA építészt, hogy ismertesse a jelenlévőkkel a terveket, aki ennek a felkérésnek részletesen eleget tett, hiszen a terv főbb elemeit kivetítette és egyben bizonyos tervrészleteknél magyarázattal is szolgát. Majd befejezésképen néhány fotóval illusztrálta a már más országokban megvalósult terveket. Különös tekintettel kitért Tokaj testvérvárosa, Ruszt melletti St.Margarethen-i szabadtéri operára, ahol évente 41 előadást tartanak.

A közönség nagy tapssal jutalmazta az előadókat és az építészt, akiket lenyűgöztek a részletesen kidolgozott látványtervek.

A Szózat közös eléneklésével véget ért a két esztendeje várva várt aláírási ceremónia, ahol a két ellenkező pólusú párt képviselője, kellemesen és jól megfértek egymás mellett, amit sokan „díjaztak” Tokajban.