Majd hozzátette: – Márai Sándor azt állítja: a bor férfidolog, és bizonyára nincs vele egyedül. De vannak kiváló női borászok, hivatásos női borkóstolók, borszakértők, borkereskedők, és folyamatosan nő azon hölgyek száma, akik egyszerűen „csak" szeretik, mégpedig értőn

szeretik a bort. Akik nem az alkoholt, hanem a művészetet keresik a borban és a hozzá kapcsolódó hihetetlenül gazdag és szép borkultúrában. Például olyanok, mint mi, a Tokaji Borbarátnők Társasága.

Kulcsár Edit (Demetervin, Mád), a Társaság alapító elnöke beszámolt a Tokaji Borbarátnők Társaságának 5 éves fennállása alatt végzett munkájukról: – Alapfeladatunk a tokaji borok hazai és nemzetközi hírnevének öregbítése, a hegyaljai hagyományok ápolása, újraélesztése, és természetesen a kulturált, társasági borfogyasztás népszerűsítése.

A Társaság tagjai előadásokat tartanak, borbemutatókat, jótékonysági bált szerveznek, és próbálják hallatni a hangjukat itthon, és külföldön egyaránt. Február 14-én immár ötödször szervezik meg a Tokaji Borbarátnők bálját Tokajban.

Májer Jánosné, Arday Otília (Tokaj) összefoglalta azt a felmérést, melyet a Tokaji Borbarátnők készítettek a nők borfogyasztási szokásairól, melynek eredményéről a Nemzetközi Borbarátnők VI. konferenciáján, 2008 tavaszán, Genfben is beszámoltak.

A magyar nők borfogyasztási szokásaira a legjellemzőbb, hogy szeretnek előre tájékozódni a borról, eredetéről és termelőjéről. A városokban élő nők rendszeresebben fogyasztanak bort, de minden korosztály kedveli ezt a fajta italt. Már van, de még szerény a számuk a boros képesítéssel rendelkező nőknek. A magyar nők egyre érdeklődőbbek a borok iránt, többségük már járt valamilyen borrégióban, és vett részt borkóstoláson. A legnépszerűbb borvidékek Magyarországon: Tokaj, Villány, ezt követi Balaton és Eger, majd Sopron, Mátra, valamint az Etyek-Budai borvidék következik a sorban.

A nők a fehér borok tekintetében úgy tűnik tájékozottabbak, általában ismerik a népszerűbb külföldi fehér borfajtákat (chardonnay) és magyar fehér fajtákat (hárslevelű, furmint), de a vörösborok közül csak a magyarokat. A magyar nők 75 %-a jártas abban is, hogy milyen

hőmérsékleten kell bort felszolgálni, ami örvendetes a többi országhoz viszonyítva. Tanulnivaló azért még bőven akad: a legtöbb magyar nő (90%) még soha nem hallott az eredetvédettségről, az eredetvédett bor kifejezés sem tiszta még a borfogyasztó nők számára, pedig a Tokaji Borrégiónak volt a világon először eredetvédettsége 1730 óta.

Májer Jánosné Otília rámutatott: – Mára a nőkkel is számolni kell a borpiac minden szegmensében, a termeléstől a vásárlásig. Vagyis a bor nemcsak férfidolog!

Béres Klára (Béres Szőlőbirtok és Pincészet, Erdőbénye) a Borbarátnők ünnepek előtti üzenetét tolmácsolta: – Ahogy Hamvas Béla írta: „Az egész világ tudja, hogy Hegyaljának sehol másutt nem található díszei vannak." Mi feltesszük a kérdést: – Valóban így van ez? – Néha úgy érezzük nem. Mert ha így lenne, nem lenne kérdés: Hegyaljának a világörökség részhez kell-e tartoznia vagy nem? Fel sem merülhetne a szerencsi energetikai erőmű létesítésének, az Aranyosi-völgy vízi erőművé alakításának, vagy hegyaljai egyahegybányák nyitásának gondolata. Ahol a világ legnemesebb bora készül, ahol a turizmus igazi paradicsomra lelhet, ahol a föld, a szőlő, a jó levegő, a gyönyörű táj az élet, a jövő, ott ezeket akarják elvenni tőlünk? – tette fel a kérdést Béres Klára.Majd felhívta az országban élők figyelmét rá, hogy ismerjék meg, vegyék, igyák, szeressék a tokaji borokat! A száraz csodáktól a méltóságteljes nagy édesekig. A méltó ünnephez, méltó borok járnak. Ne múljon el a legszebb ünnep a legnemesebb magyar bor, a tokaji nélkül!

Ahogy a jelmondatunkkifejezi: Tokaji – magyar, egészséges, nemes, ünnepi! Ez illik hozzánk!