Kovács Tamás a csopaki Szent Donát Birtok képviseletében a találkozóról kiemelte, mindenki vitt a termőhelyéről 2017-es olaszrizlinget, amelyeket vakon kóstoltak. A résztvevők célja az, hogy beszélgessenek az olaszrizlingről, illetve arról, hol tart a Kárpát-medence egyik legfontosabb fajtája, másfelől ily módon is szeretnék összekovácsolni a közösséget. Külön szólt a Balatoni Kör, a Rizling Generáció és a Csopaki Kódex illetékeseinek munkájáról, illetve a hegyközségekkel való együttműködésről.

Jásdi István borász szerint az olaszrizling Magyarországon a legjobban mutatja be az adott termőhelyet. – A csopaki rizling sokoldalú és szerteágazó, fogalmazott. Szerinte a találkozó sokat segít a másik munkájának megismerésében, illetve abban, ki hogyan gondolkodik az olaszrizlingről, a Balatonról, a termőhelyről

Gál Péter az Agrárminisztérium képviseletében a tárca eredetvédelemi munkájáról beszélt, amelyben fontos szerepet kap a Balaton. Felvetette, régi mondás, hogy sok a 22 borvidék, és régiók kellenek, de a meglévő struktúrát megváltoztatni nagyon nehéz. – A borrégiók eredetvédelmi szempontból összefogják a borokat. Ha hasonló stílusú borok születnek a borvidékeken, akkor alternatív közösségi márkaként szolgál, és a borrégió nevével érdemes ezeket a borokat forgalmazni. Erre kiváló példa a jól csengő Balaton név, amely jó közösségi márka lehet. Ha egy közösségi márkának nincsen jól megfogható gazdája, akkor rögös lesz az útja, vélekedett. Kiemelte, nagyon sok néhány száz hektáros borvidék van, ahol nehéz elegendő központi forrást generálni, viszont borrégiós méretben – ahol a legkisebb terület 5400 hektár, a Balaton-borrégió mintegy 9000 hektár – már kedvezőbbek a lehetőségek. A borrégióktól azt várják, hogy a régiós közösségi márkák megerősödnek, jobban szerepelnek a borpiacon, és ezzel a kisebb termőhelyek borai is jobb szabályozást kapnak.

– Egység, összefogás jellemző a balatoni borászokra, így a szaktárcával sikeres lehet az együttműködés – ezt már Dobosi Győző borász közölte. Mint elmondta, a márka felépítését érintő marketingköltség akadály lehet a palackozásnál, ezért a Balaton Bortól a hegyborokig egységes pénzügyi támogatás lehet a megoldás.

Laposa Bence borász méltatta a Balatoni Kör ötéves munkáját, ami szerinte fantasztikus utazás volt. – A Balatonnál a borrégió borvidéket kell, hogy jelentsen. A régiós szint adott, van erős Balaton márkanév, ki kell alakítani a hegybort. A fogyasztónak olyan termőhelyi borokat kell kínálni, amelyek valóban ott termettek. Településnévhez, hegyhez, földrajzi névhez kötve, mert így értékes hegyborrendszer jöhet létre – hangsúlyozta. A döntéshozóktól azt kérte, hogy termelők, borászok gyorsabban, határozottabban tudjanak ezen az úton haladni.