A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a kisebb termésmennyiséget azzal magyarázta, hogy az érés során lazább fürtök fejlődtek, s ez csökkentette a termés mennyiségét. Emellett a szeptember közepi esős időjárás, és a vártnál nagyobb területen kárt okozó lisztharmat is mérsékelte a mennyiséget. A Magyar Agrárkamara szerint a korábbi években tapasztaltakhoz képest a szőlővesszők jól teleltek, és bár a növények fejlődésében a késői tavaszodás miatt lemaradás volt, az április elején beköszöntött meleg időjárás miatt a hónap közepén már országszerte kipattantak a rügyek. Ezzel szemben, ahol tavaly lisztharmat- és peronoszpórafertőzés volt, már most lemosó permetezést kellett végezniük a gazdáknak.

A HNT szerint a múlt őszön a szőlőtermelőket és borosgazdákat az erős forint is sújtotta, s növelte a magyar piacon megjelent import-, elsősorban az olcsó olasz borok versenyképességét. A HNT úgy véli, hogy százezer hektoliterrel bővülhetett tavaly az import. Pedig a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már 2007-ben is jelentős mennyiséget, mintegy 250-260 ezer hektoliter bort importált Magyarország. Egy olasz szaklap viszont úgy értesült: négyszázezer hektoliter olasz bor került hazánkba. A szakemberek szerint tavaly már csaknem 250 ezer hektoliterre nőtt a tisztázatlanul, vagyis vélhetően feketén Magyarországra hozott bor mennyisége is. A bor feketekereskedelmét a magyar szőlőtermelők és borászok védelme érdekében minden eszközzel meg kell szüntetniük a hatóságoknak. A magyar borászat teljesítőképességének jelenleg mintegy csak ötven százalékát használja ki, és a feketeimport halálra ítélheti az ágazatot.

A Magyar Agrárkamara szerint az első negyedévben az értékesítésben húsz-harminc százalékos visszaesésről számoltak be a borosgazdák az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kamara úgy látja, hogy a szőlőtermesztők is hasonló problémákkal küzdenek: több gazdálkodó a tavalyelőtt eladott szőlő árához sem jutott hozzá, a tavalyi kifizetések is sok helyen csúsznak. A gazdák a termelési költségek csökkentésére törekszenek az idén, mert a tavalyi év alacsony felvásárlási árai, a borospincék és a tárolók telítettsége, a piac stagnálása veszteséges évet sejtet. A kamara úgy látja, a gazdálkodók egy része felhagyhat a szőlőtermesztéssel, egyelőre a többség azonban még bizakodik. A bortermelés bevételeinek kiegészítésére a borosgazdáknak jó lehetőség lenne, ha bekapcsolódnának a minőségi borturizmusba.

Módosul a bor forgalomba hozatali járuléka


A jelenlegi nyolc forintról öt és tíz forintra változik a bor forgalomba hozatali járuléka, ha az Országgyűlés támogatja a szőlőtermelésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosító javaslatát, amelyet a parlament mezőgazdasági bizottsága egy tartózkodással általános vitára alkalmasnak talált. E szerint az alacsony forgalmi értékű borok literje után nyolc helyett csak öt forint járulékot kellene fizetniük a gazdálkodóknak, míg a drágább, minőségi borok járuléka a jelenlegi nyolc forintról tízre emelkedne. Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy eddig azok fizették be a járulékok döntő részét, akiket nem igazán segített a járulékból fizetett állami marketingtevékenység. Ehhez azt is hozzátette, hogy az alacsony forgalmi értékű boroknál nem a marketingszempontok számítanak, hanem az, hogy hány forintért lehet piacra vinni az adott bort. A jelenleg nyolcforintos forgalomba hozatali járulékból negyven százalékot, azaz három forint húsz fillért fordít az állam ellenőrzésekre, míg az összeg hatvan százalékát a magyar borok népszerűsítésére költi. A kormány a módosító javaslatban megváltoztatná a negyven-hatvan százalékos arányt: egységesen 3,20-at fordítana ellenőrzésekre, mind az öt-, mind pedig a tízforintos járulékkategória befizetéseiből. A negyven-hatvan százalékos rendszer megváltoztatásával sem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, sem a mezőgazdasági bizottság képviselői nem értettek egyet, ezért a bizottság várhatóan módosító javaslatot nyújt be a korábbi szabály visszaállítására.

Termeléskorlátozás az egri borvidéken

Három évre, a 2009-től 2011-ig tartó időszakra radikális termeléskorlátozásról döntött a védett eredetű borokhoz felhasználható szőlőfajták esetében az Egri borvidék Hegyközségi Tanácsa. Ez azt jelenti, hogy a debrői hárslevelű és az egri bikavér alapanyagául szolgáló szőlőből hektáronként maximum tíz tonnát termelhetnek a felvásárlási szerződéssel rendelkező hegyközségi tagok, miközben a korábbi érték 13,6 tonna volt hektáronként – adta hírül a távirati iroda. Az intézkedés a válság hatására, a csökkenő kereslet nyomán jelentkező túltermelés visszafogása miatt vált szükségessé. A korlátozás célja, hogy minél több termelő kapjon helyet a védett eredetű borok piacán. Lepárlási támogatás folyósítását is kérték ugyanakkor a földművelésügyi minisztériumtól, mert a múlt évi túltermelés nyomán még mindig sok a bor a pincékben. (MTI)

3,5 millió hektó nedű

Magyarországon százharmincezer család vesz részt a szőlő- és bortermelésben, s három és fél millió hektoliter bort állítanak elő kétszázmillió euró értékben hetven-nyolcvan ezer hektárnyi területről. Tavaly hétszáznegyvenezer hektoliter bort exportáltunk, zömmel Oroszországba, míg négyszázhatvanezer hektolitert importáltunk, döntően Olaszországból. A borgazdálkodásról szóló törvény módosítása és az uniós borreform nyomán 2009. augusztus elsejétől a boroknál bevezetik az eredetjelölést, a földrajzi jelzést és a termékleírás kötelezettségét. A jövőben a jelenlegi asztali, tájbor, minőségi és védett borok helyett, földrajzi megjelölés nélküli, ellenőrzött földrajzi megjelenésű, és már száz százalékban helyben termett borokra - amelyeket nyolcvan százalékban a névadó körzetből származó termésből kell megérlelni – lesz szükség, ezek lesznek a védett borok. A megadott határidő szerint 2011-ig kell átalakítani az elnevezéseket, s ebben teljes mértékben a termelői csoportokra bízzák a döntést az illetékesek. A szakemberek szerint a jelenlegi huszonkettő helyett négy borvidék, plusz Tokaj-Hegyalja elegendő lenne az országban az ágazat hatékonyabb működéséhez. A hegyközségek számát 316-ról 127-re csökkentették, s így koncentráltabbá vált a szervezetek munkája.