Az itt termelt szőlő négyötödét a termelők szőlőként, egyötödét tovább-feldolgozásra borként értékesítik. A termésüket borként értékesítők száma elsősorban az adminisztrációs terhek és a kisebb jövedelmezőség miatt egyre csökken.

Brúder László hegybíró elmondta, a kezdeményezéssel hármas célt kívántak elérni.
- Egyrészt értékeljük a fogyasztó szempontjából melyik fajták a legértékesebbek, másodsorban megnézzük, hogy ugyanazon fajtán belül egészséges szőlőből eltérő technológiával készült, különböző hőmérsékleten kierjedt borok mennyire mások, harmadszor értékeljük az évjáratot.

Milyen szőlőfajtákat kedvelnek Tabdin?
- Fő fajtánk ma már a Kékfrankos,ezt követi a Zalagyöngye, a Kunleány és a Bianca. A hegyközség megalakulásakor még legnagyobb területen termelt Ezerjó fajta mára a tízedik helyre szorult, az Arany sárfehér az utolsó helyek egyikén szerepel, a Kadarka pedig szinte eltűnt.

Nem azért, mert ezekből a fajtákból készült borok nem jók, hanem az utóbbi időben az emberek valahogy megtanultak számolni, és ez jött ki belőle. Az újabb telepítések szinte egyedüli fajtája a Bianca, és mióta a támogatással telepíthető fajták közé bekerült, terjed az Aletta.

Miként bonyolították le a háziversenyt?
- A mintákat csak típus szerint: fehér, rozé és vörösborként csoportosítva bíráltuk 20 pontos bírálati módszerrel. A verseny végén kategóriánkét a három legjobb mintát kellett megnevezni. Mindenki önállóan pontozott, de nyugodtan fel lehetett kiáltani egy jól vagy éppen rosszul sikerült bornál.

Az elmarasztalás senkit nem sértett, mert senki nem tudta, az esetek nagy részében a termelője sem, hogy kinek a borát kóstoljuk. A hegyközségi borok közé kevertük az izsáki Varga Árpád Országos Cserszegi borversenyen aranyérmes Cserszegi fűszerest és a soltvadkerti Font pincészetnek az országos rosé borversenyen aranyérmet nyert Kékfrankos rozéját. Kíváncsiak voltunk, a főleg nem szakemberekből álló „zsűri” ezeket hogy értékeli.

Mi volt a verseny tanulsága?
- Mindkét versenyen csak a minőségi fajták borai kerültek be a kategóriánkénti első három bor közé. Az illatos fajták esetében a reduktív technológiával, szabályozott hőmérsékleten erjedt, és a hagyományos technológiával készült borok között igen nagy különbség volt, előbbiek javára.

A nem szakemberekből álló közönségnél is nagy fölénnyel nyertek az országos versenyeken aranyérmes borok. 2007-ben meglátogattuk a nyertes borok tulajdonosainak ültetvényeit, a soltvadkerti Font Pincészetnél és a Frittmann Testvérek Kft.-nél tett szakmai kirándulás sokunk számára felejthetetlen élményt adott. A 2007-ben Villányban, 2008-ban Soltvadkerten tett szakmai kirándulás is sikeres volt, ezeket szeretnénk a jövőben folytatni és minden évben valami újjal bővíteni.