„A 44 borrend a saját pátriájában a saját érdekeit valahogyan össze kell fogni és az egész magyar borszakmára ki kellene vetíteni, mert gyakorlatilag a 35 évvel ezelőtt alakult borrendek voltak az első bormarketing szervezetek, és ez a feladatuk a magyar bor érdekében. Ezért fontos, hogy legyen szövetség, hogy ezt a sokszínű egyesületet valahogyan egy irányba terelje” – fogalmazott Bíró Mária, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének főtitkára.

A borrendi törekvéseket támogató, és a közgyűlésnek helyet adó kecskeméti kertészeti főiskolai kar dékánja elmondta: a szőlőtermesztés és a borászatoktatás nagy múltú a városban. A nívós gyakorlati oktatásra pedig méltán büszke dr. Lévai Péter.

Az ülésen elhangzott: Magyarországon szerencsére már a fiatal generáció is odafigyel a honi minőségi borokra. Ebből az következik, hogy a szőlőtermesztő, illetve borász borrendi tagok és nagymesterek nem tartanak attól, hogy az új uniós rendelkezések miatt rosszabb minőségű szőlőfajtákból készült borok kerülnek majd forgalomba. Kitartóan bíznak a magyar borok imázsában.

„A magyar borokért szeretnénk lobbizni, de hála Istennek nemcsak kivágásról szólt itt a támogatás, hanem szerkezet átalakító támogatásokra is lehetett pályázni. Ez megengedi azt, hogy bizonyos területeken nemcsak kivágjuk, hanem újratelepítsük a magyar fajtákat, mert még mindig Magyarországon van létjogosultsága a szőlőnek és a bornak, és mi magyarok vagyunk, a magyar terméket propagáljuk” – mondta Giliánné Gál Tímea, a Pax Corporis Borrend nagymestere.