Az ősz eleji melegben nemcsak a frissen préselt szőlő mustja fortyog, hanem a szüretelők is. Hiába ígérkezik jó termés, az átvételi árak 10-15 százalékkal elmaradnak a tavalyiaktól. Több nagyobb pincészetből ugyanis bevásároltak az olcsó olaszból, ezért a tavalyi kevéske termés után nem versengenek az idei szőlőért.

A korai szőlőket már mindenütt szedik az országban. A borvidékeken a hegybírók már összegezték a szüret előtti legutolsó termésbecsléseket. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Bizottságának főtitkára szerint a tavalyinál ötödével több, 3-3,5 millió hektoliteres lehet a termés, de ezt még csökkentheti a lisztharmat. Az idei időjárás ugyanis kedvezett e gombabetegség terjedésének. Ez a mennyiség éppen csak elegendő, hiszen itthon egy évben hárommillió hektót megiszunk, és nagyjából 700 ezret exportálunk. Az eddigi tapasztalatok szerint a napfényes meleg jót tesz a fürtöknek, hiszen viszonylag magas cukortartalommal kerülnek a présekbe. A szőlősgazdák mégsem örülhetnek, a tavalyinál ugyanis 10-15 százalékkal kevesebbet fizetnek a felvásárlók még az illatos szőlőkért is, holott e fajtáknak mindig magasabb az ára. Ahogy a főtitkár fogalmazott: a később sorra kerülő kék szőlőknél még nagyobb lehet a visszalépés, ezért azt sem tartotta kizártnak, hogy lesznek olyan fajták és olyan borvidékek, amelyeknél a gazdák ráfordításaikat sem kapják meg.

Az árakat alacsonyan tartja, hogy több jelentős feldolgozó nagyobb mennyiségű olcsó olasz borral töltötte fel a pincéit, ezért részben képesek függetleníteni magukat a hazai szőlősgazdáktól. Nem jó előjel az sem, hogy a legnagyobb mátrai felvásárló, a nagyrédei Szőlőskert Zrt. felszámolás alá került, s hogy már második éve akadozik az átvétel az Integrált Borgazdasági Zrt. (korábbi nevén Egervin) szőlőfelvásárlójánál, az Egri Szőlő-Bor Szövetkezetnél. Horváth Csaba szerint ez a két borvidéken mintegy 10-10 ezer tonna szőlő, azaz 100-100 ezer hektoliter bor sorsát kérdőjelezi meg. Nagy valószínűséggel a borvidéken kívül kell rájuk vevőt találni. A főtitkár úgy véli, az itteni gazdák csak nyomott áron tudják eladni munkájuk gyümölcsét, hiszen a szabályok szerint, ha a borvidéken minőségi kategóriába tartozó szőlőt a borvidéken túlra szállítják, akkor legfeljebb táj-, de inkább csak asztali bor lehet belőle.

Az egriek bíznak abban, hogy a nagy szüret megkezdéséig rendeződik a felvásárlás ügye. Ha a borvidéken belül dolgozzák fel a szőlőt és borként szállítják, akkor - szőlőre visszaszámolva - magasabb áron is értékesíthető - mondta Varga Sándor, a napokban nyugdíjba vonult egri hegyközségi titkár. A hegyközségnek semmilyen információja nincs az Egri Szőlő-Bor Szövetkezet szándékairól, csak arról értesültek, hogy a cég rendezni próbálja a tavalyról elmaradt 300 milliós szőlőtartozását, és talán az idén is vásárolnak szőlőt.

Krizsai József, a szövetkezet elnöke beszámolt arról, hogy lassan befejeződnek a hitelező bankkal folytatott tárgyalások, és a pénzintézet felszabadítja az adósság fejében lefoglalt borkészletet. Ekkor a szövetkezet élhet a visszavásárlási jogával, és kiegyenlíti a gazdákkal szembeni mintegy 300 milliós tartozását. Krizsai József azt azonban kizártnak tartotta, hogy az idén szőlőt vásároljanak, holott eddig évente 8-10 ezer tonna szőlőre voltak vevők.

Nagyrédén szerencsésebbek a gazdák, mert a felszámolás alatt álló Szőlőskert felszámolója nemcsak bejelentette, hogy az idén nyolcezer tonna szőlőt fognak felvásárolni, hanem már meg is kezdték az Irsai Olivér szőlő fogadását. Hordós Attila, a Mátra Borvidéki Tanács titkára információi szerint a nagyrédei feldolgozó meg is egyezett a gazdákkal a gyorsított fizetés feltételeiről.