A termés minősége cukrozással továbbra is javítható, és sikerült megtörni azt az eddigi elvet, hogy az unió - az úgynevezett "történelmi bázis" alapján - a korábbi években folyósított támogatások összegét vette alapul a további támogatási keretek meghatározásakor.

A szárazcukrozás szabályozása - ami a bor alkoholtartalmának cukor hozzáadásával való növelését jelenti - tulajdonképpen nem változik sokat. Megmarad a legfeljebb 2 százalékos alkoholtartalom-javítási lehetőség. Alapesetben ugyan csak 1,5 százalék lesz az engedélyezett szint, de kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén és a bizottsággal egyeztetve további 0,5 százalékos javításra nyílik majd lehetőség.

A bizottság a melléktermékek lepárlására nyújtott támogatást kivette volna a rendszerből, végül mégis maradt, mivel Magyarország - ahol az 500 hektárnál nagyobb területen termelő nagyüzemek számára előírás a törköly és a seprő lepárlási célú beszolgáltatása - ragaszkodott a fenntartásához.

Új támogatási lehetőségek

Az eredetileg javasolt 2012 helyett a szőlőtelepítési jogok csak 2015-ben szűnnek meg, a tagállamok pedig nemzeti hatáskörben 2018-ig fenntarthatják a rendszert. Az önkéntes kivágási program keretében 175 ezer hektár szőlőültetvény kivágása a cél, a program futamideje pedig három év lesz. A szőlőjüket kivágásra felajánló gazdák a három év alatt fokozatosan csökkenő támogatást kapnak.

Támogatásokat lehet igényelni harmadik országokbeli marketing, ültetvény szerkezetátalakítása, a termelési lánc korszerűsítése, innováció, zöldszüretre nyújtott támogatás, szüreti biztosítási támogatások és új kríziskezelő intézkedések jogcímén.

Az Európai Bizottság (EB) hatásköre lesz az új borkészítési eljárások jóváhagyása, illetve régiek módosítása. Változnak a borcímkézés szabályai is. A borok címkéin például nem kell majd feltüntetni azt, hogy használtak-e cukrot az ital alkoholtartalmának növelésére.

Marad a must támogatása

A sűrített musthoz nyújtott támogatás négyéves átmeneti időszakra fennmarad, majd ennek lejártát követően az erre a célra fordított kiadásokat a termeléstől leválasztott kifizetés formájában kapják meg a bortermelők.

Az EB azt is jelezte, hogy elkezdik a részletes végrehajtási szabályokat megállapító rendeletek elfogadását, ami lehetővé teszi, hogy a reform 2008. augusztus 1-jén hatályba lépjen.

Több pénzt kapnak a magyar borászok

A magyar bortermelés a rendelet értelmében 2009. január 1-től kezdve az első évben 16,8 millió eurót, 2015-ben pedig már 29,1 millió eurót kap majd a közös költségvetésből, így a hektáronkénti támogatás az új tagállamok között hazánkban lesz a legmagasabb, ráadásul néhány régi tagországét is meghaladja. A támogatás teljes összegét a bortermelők támogatására költheti a kormány, vagyis a pénz az agrárpolitikai első pillérben marad. Eredetileg jövőre 12,4 millió eurót kaptunk volna az uniós kasszából. A jövő évi összeget pedig csak 2013-ban érte volna el Magyarország.

Jásdi István, a Magyar Független Szőlészek és Borászok Szövetségének elnöke szerint az elfogadott borreformot megítélni úgy lehet, ha összehasonlítják az unió főbiztosának eredeti elképzeléseivel, amelyek elsősorban az áru- és termelőalap-kivonásról szóltak, csakúgy, mint az addigi termékpolitika. Ez a megállapodással nem változott, mindössze annyiban, hogy az első elképzelés jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a kivágásra.

Versenyképesség

A mostani reform az előzőekkel ellentétben felismeri, hogy az importborok térhódításával szemben a nemzeti termelők versenyképessé tételével lehet fellendíteni a borpiacot - mondta Jásdi István. Sokkal nagyobb hatáskört és teret biztosít a kormányoknak, ez pedig a termelők érdekeit is szolgálhatja.

Jásdi István hozzátette, hogy több borászszervezettel együtt egy vezérvonalon dolgoznak a kormány számára, mivel egy egészséges rendszerben a termelői érdekképviseletek által bemutatott stratégia alapján oszthatják a pénzt a nemzeti borítékból.

Cukrozni vagy nem cukrozni

Az elnök - egyes borászokkal ellentétben - nem tartja elítélendőnek a cukrozást, már csak azért sem, mert így nincs szükség arra, hogy külföldről szerezzük be az asztali és pillepalackos borokat, amelyek ugyanúgy cukrozottak, mint a magyar nedűk. Az ellenkező vélemény hívei a magyar hagyományokra hivatkoznak, szerintük ugyanis a bor cukrozása ezekkel ellentétben áll, egyenlő a pancsolással, és nem egyeztethető össze a minőségi borok fogalmával.

Müller István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon tíz évből 6-8-ban nem lehet megoldani a bortermelést cukrozás nélkül. A borreform lényege pedig elmondása alapján az, hogy a tagállamoknak bizonyos hatásköröket ad, de el is vesz ugyanakkor. A vita ebből adódóan arról folyik, hogy kiegyenlíti-e egymást a kettő, illetve mennyivel járnak jobban egyes tagországok a többinél.

Pozitívumok

Az ügyvezető mindenképpen sikernek könyveli el, hogy a pénzelosztás szisztémájában változás állt be, mert ez megmozgathatja az eredetvédelemről való gondolkodást, és nagyobb egységeket hozhat létre régiónként. Ugyanígy pozitívumnak könyveli el, hogy támogatást lehet igényelni a marketingre és a technológiai fejlesztésekre. A kivágás pedig az ügyvezető szerint függ az elkövetkező két év időjárásától és a felvásárlói áraktól.