Egy kellemes pohár bor társaságában azonban kevés figyelmet fordítunk a tényre, miszerint a szőlőtermelés az agrárium egyik legvegyszerigényesebb, s leginkább környezetszennyező ága. Napjainkban a környezetrombolás problémáinak ismeretében egyre nagyobb az igény Földünk vegyszerterhelésének és az egészségkárosító anyagok használatának csökkentésére, a biogazdálkodás nyújtotta egészséges termékek előállítására.

Ezen elven alapul az ökológiai szőlőtermesztés, mint tudatos gazdálkodás, melynek célja a természet megóvása, az ember és környezete egészségének megőrzése, az élővilág harmóniájának helyreállítása. Olyan környezeti és gazdasági szempontból fenntartható művelési mód, amely mellőzi a káros hatású, egészségre veszélyes anyagok és technológiák alkalmazását.

Mindemellett a korszerű biogazdálkodás ma már képes elérni a vegyszeres termesztéssel megegyező termésbiztonságot és minőséget. Szerencsére a borászok közül egyre többen ismerik fel, hogy a szőlő a tradíciókat követve, környezeti értékeink rombolása nélkül, erőszakmentesen is művelhető.

A szemlélet az „élő” talaj alapvető fontosságát hangsúlyozza, így a biogazdálkodó a talajt táplálja, nem a növényt, s mindent megtesz a talajszerkezet és a talajban élő organizmusok egyensúlyának fenntartásáért. Ezért műtrágya, szennyvíziszap kijuttatása helyett érett istállótrágyát, ásványőrleményeket, komposztot, s a talaj termékenységét fokozó baktérium-készítményeket használ.

Az ökológiai szőlőtermelés feltétele a sorközökben növekedő természetes gyomflóra, amely néhány év alatt ideális takarónövénnyé válik, s az élő szervezetek életterét is biztosítja.

A biogazda az ökológiai egyensúly fenntartását a kártevők természetes ellenségeinek élőhelyeinek megóvásával, az ökoszisztéma tökéletes önszabályozó működésére bízza.

A szőlő növény természetes védekezését intenzív, gondos zöldmunkával, korlátozott mennyiségben lemosódó kontaktszerekkel (réz és kén), valamint természetes kondicionálókkal, immunerősítőkkel (erjesztett csalánlé, fekete nadálytő, stb.) támogatja, s elutasítja a szintetikus, felszívódó növényvédő- és gyomirtószerek használatát.

A bioszőlőben sétálva magunk is meggyőződhetünk róla, ahogy a vegyszeres gazdaságokhoz képest itt zsong a természet. A madarak jelentősen nagyobb populációban élnek, több a természetes költőhely és sikeresebb a fiókanevelés. 30%-al magasabb a fajgazdagsága és 50%-al magasabb az ízeltlábú ragadozók és paraziták egyedszáma (rovarok, pókok, bogarak). A bio kedvez a beporzóknak is, a házi méheknek, vadméheknek, poszméheknek, pillangóknak, más rovaroknak és a denevéreknek, s a giliszták, talajlakó rovarok, gombák, baktériumok, és mykorrhizák száma is jelentősen magasabb.

A konvencionális szőlőtermesztésben alkalmazott sok növényvédőszer befolyásolja a szőlő természetes érését, s többnyire egyenborokat eredményez, emellett a felszívódó szerek időnként kikóstolhatók a borból.

A bioszőlőből a szigorú hazai előírások betartása mellett az ökoszemléletű borász szermaradékmentes, egyedi borokat készíthet, mert a természetes módszerekkel kezelt szőlő ellenállóbb, több immunanyagot tartalmaz, és a termőhelyi adottságokat is jobban tudja érvényesíteni a borban.

Az ökológiai borkezelési technológiák kizárják a szintetikus adalékok használatát, alacsony határértéket szabnak a kéntartalomnak, előtérbe helyezik a fizikai módszereket a kémiai eljárásokkal szemben, s tiltják az olyan kezelőanyagok használatát, amelyek egészségre és környezetre károsak.