A mexikói borkedvelők más helyeken is hozzájuthatnak magyar borokhoz, mindenekelőtt tokajiakhoz (Oremus) és egri bikavérhez.

Közelmúltbeli friss információ szerint az aztékok néhai országában 414 ezer hl bor fogy évente, amelynek közel kétharmadát importálják. Növekvőben van ugyan a hazai termelés is, amelynek minősége látványosan javul, azonban az évente legalább 10%-kal növekvő kereslet kielégítésének fő forrása továbbra is a behozatal, elsősorban Spanyolországból és Chiléből. A borok jelentősebb részét az országos hálózatú szupermarketekben és néhány nagyvárosi szaküzletláncban értékesítik, de az igényesebb fogyasztók számos borklub gazdag kínálatából is válogathatnak. Az egy főre jutó borfogyasztás ugyan még valamivel kevesebb mint 0,5 liter, de egy szakmai anyag adatai szerint a 110 milliónyi mexikóinak csak egyötöde tekinthető tényleges borfogyasztónak, köztük is dominánsan a középkorúak, akik viszont éves átlagban fejenként már 5 üveg bort vásárolnak. (Az alkoholos italok piacán a bor részesedése mindössze 0,5%, a söré viszont meghaladja a 90%-ot.)

A mexikói borágazat szereplői most aggódnak, mert a pénzügyi-gazdasági válság miatt a mintegy 150 millió dolláros hazai piac kilátásai nem a legkedvezőbbek. A kereskedők a növekvő költségeket nem igen tudják áthárítani a fogyasztókra, amelyek már most is elég sokat fizetnek egy üveg borért, amelynek árában 72%-ot képviselnek az adók. Egy üveg hazai asztali bor legalább 10 dollárba kerül, az importáltért többnyire a dupláját kell fizetni. A mexikói piac iránti külföldi érdeklődés ugyanakkor nem csökken, amire például az a nemrég megtartott olasz rendezvénysorozat is utal, amelyen 30 borászat kínálta minőségi termékeit több helyszínen is. A piacvezető Spanyolországnak külön stratégiája (Plan Vinos de España en México 2007-2009) van a mexikói piacra, amelyen a legjobb export-átlagárat (USD 4,73/liter) tudja elérni.