A Karlsruhei Műszaki Intézet munkatársaként dolgozó James Daniell által vezetett tanulmány szerint nincs a világon olyan bortermelő vidék, amely ne lenne kitéve a fagyok, a jégesők, az áradások, a hőhullámok, az aszályok, az erdőtüzek, vagy épp a földrengések veszélyeinek - írta az eurekalert.org. tudományos hírportál.

A szakember az Európai Földtudományok Egyesületének (EGU) bécsi közgyűlésén mutatta be a világ borvidékeinek globális kockázati indexét, amelyet 131 ország több mint 7500 borrégiójának tanulmányozását követően készített el kollégáival.

Daniell szerint a jégesők jelentik éves szinten az egyik legnagyobb természeti fenyegetést az európai bortermelők számára. A Franciaországhoz és Olaszországhoz hasonló bortermelő országok jelentős veszteségeket szenvedtek el az elmúlt öt évben a jégesők és fagykárok nyomán, de a világ különböző részein lévő borvidékeknek is legalább egy kiadós jégesővel számolniuk kell évente. A szakember szerint a védőhálók a legtöbb esetben hatékony megoldást jelenthetnek a problémára.

A jégeső gyakoriságának eloszlása és annak intenzitása a világ borvidékein

A földrengések évekre képesek tönkretenni egész borvidékek infrastruktúráját. Még a legkisebb földmozgások is képesek arra, hogy az anyagi veszteségeken túl olyan felbecsülhetetlen károkat okozzanak, mint egy borászat kóstolóhelyiségeinek, vagy egy ritka borgyűjteménynek az elpusztítása. A természeti katasztrófák továbbá munkahelyek elvesztését és a turizmus visszaesését is okozhatják. 

A vizsgálat szerint a globális klímaváltozásnak pozitív és negatív hatásai is lesznek a bortermelésre. A kutatók előrejelzései szerint komoly elmozdulás várható a bortermelő vidékek elhelyezkedésében a bolygó északi és déli irányába egyaránt, míg az egyenlítőhöz közeli borvidékek egy része valószínűleg eltűnik. "A brit, a kanadai és az észak-kínai borvidékek valószínűleg jelentősen növelni fogják a termelést, folytatják a piaci részesedésük növelését és javítják a minőséget is" - mondta Daniell, hozzátéve, hogy a borászatok egy része feltehetőleg a termesztett szőlőfajták, vagy a szüret idejének megváltoztatásával fog alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz.
A kutatók szerint egy sor kisebb tanulmányra van még szükség egyebek között az erdőtüzek, vagy az áradások szőlőtőkékre gyakorolt hatásának feltérképezéséhez, ugyanakkor rámutattak, hogy globális szinten valószínűleg egy jelentős vulkánkitörés jelentené a legsúlyosabb csapást a boriparra.

A tanulmány részletes eredményeit és a megoldási javaslatokat a http://www.winerisk.comcímen lehet elérni.