A Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű éles vitát váltott ki a beruházó cég és a beruházást támogató Szerencs önkormányzata, illetve a világörökségi címért, valamint a borvidék állapotáért aggódók között. Az ellenzők elérték a beruházás átmeneti leállítását. Ennek hatására néhány borvidéki önkormányzat kilátásba helyezte, hogy "kilép" a világörökségi védelemből.

Ment a műsor

A témával részletesen foglalkozott január 14-i adásában az InfoRádió Bormagazinja, a Hordóminta. A műsort itt letöltheti, vagy meghallgathatja. (Az 1. részben a világörökségi címről, a 2. részben pedig az erőműről esik szó.)

A vita értesüléseink szerint hamarosan lezárulhat, amennyiben mindkét fél hajlandó engedni eredeti álláspontjából. A beruházók tervei egy 50 megawattos (kétszer 25 megawattos), Szerencsen, a tokaj-hegyaljai borvidék kapujában létesítendő erőműre vonatkoztak. Az ellenzők határozottan tiltakoztak a szerencsi erőművi beruházás ellen.

Az InfoRádió értesülései szerint "félúton" lehet a megoldás, vagyis valószínűleg épül Szerencsen erőmű, de jóval kisebb, mint az eredetileg tervezett. Informátoraink arra hívták fel a figyelmet, hogy az ilyen természetű vitákban az UNESCO rendszerint nem foglal határozottan állást, nem mondja ki egyértelműen, hogy az adott beruházás ne valósuljon meg. Inkább olyan megfogalmazások várhatóak az UNESCO részéről egy adott beruházással kapcsolatban, hogy a "tervezett projekt ellentétes a világörökségi célokkal."

Egyes szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy hasonló fejleményekre lehet számítani, mint a szintén világörökségi védelmet élvező Fertő-tó ausztriai oldalára tervezett két toronyház esetében. A tiltakozások hatására az ottani beruházó elállt eredeti tervétől, cserében a tervezett funkciókat ellátó négy kisebb épületre kapott engedélyt.

Hatásos tanulmány?

A hegyaljai fejlemények hatására az UNESCO arra kérte a magyar kormányt, készíttessen egy hatástanulmányt, amely kifejti, mennyiben veszélyezteti a világörökségi védelem alatt álló területet egy esetlegesen megépülő szalmatüzelésű erőmű. Az UNESCO egyébként fél évente jelentést kér a magyar államtól a tokaj-hegyaljai világörökségi címmel kapcsolatban felmerült problémákról. A következő ilyen jelentés 2009 februárjának elején esedékes.

A megrendelt hatástanulmánynak az eredeti tájékoztatásnak megfelelően 2008 decemberének végén nyilvánosságra kellett volna kerülnie. Az InfoRádió értesülései szerint a tanulmány elkészült, már csak Hiller István miniszter aláírása hiányzik. Úgy tudjuk, az oktatási és kulturális miniszter hamarosan aláírja a dokumentumot, amelynek "hitelesítésére" korábban három akadémikust is felkértek.

Reális kompromisszum?

A hegyaljai erőművita megoldása a többek által reálisnak tartott kompromisszum lehet. Erre utal, hogy a Népszabadság pénteki számában Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere elmondta: önkormányzatuk egyelőre nem vonja vissza a világörökségi területről való kilépésről szóló döntést, de várhatóan felfüggeszti annak végrehajtását. A kilépést tervező polgármesterek korábban megfogalmazták, hogy a világörökségi címmel járó kötelezettségek, illetve az ehhez rendelt források rendezése esetén felülvizsgálják korábbi döntésüket. A tiltakozó borászatokat korábban képviselő Mészáros László pedig az InfoRádió Bormagazinjában, a Hordómintában úgy fogalmazott: az eredetinél egy jóval kisebb erőmű megépülése számukra is elfogadható.