Ha az időjárás kegyes lesz, talán elfogadható szüretre számíthatnak a pincegazdaságok. A magyar borászat ege nem felhőtlen, a termés minősége várhatóan nem lesz egyenletes, fenyeget a lisztharmat, az üzletmenetet meghatározó hazai piacon csökken a fogyasztás, nő az import és az európai eredetvédelemi küzdelmeket sem sikerült lezárni.

Ma este nyílik Budapesten az „5. Borfalu”, amely több mint száz hazai borászatnak teremt lehetőséget a bemutatkozásra, s talán a fogyasztók figyelmét ismét ráirányítja valamelyest a szép magyar borra. Ami igencsak ráférne, mert a Gfk. Hungária piackutató intézet felmérése, amely a privát borfogyasztást vizsgálta, azt mutatja, hogy hiába a borfesztiválok, bornapok, boros rendezvények növekvő száma, a magasabb árak miatt ritkábban és egyre kisebb mennyiségben vásárolnak bort a magyar vásárlók. Ezért hosszú idő után először 2007-ben csökkent az otthoni fogyasztásra szánt borok mennyisége, méghozzá a jelentősnek mondható 12 százalékkal. Mindez az értékbeli forgalom 6 százalékos csökkenésével párosult, aminek hátterében viszont a borok literenkénti átlagárának éves szinten mért 6 százalékos növekedése áll.

Ugyanakkor nem csökkent a bort vásárlók száma: százból 52 háztartás vásárolt 2006-ban és 2007-ben is valamilyen bort, csak éppen kevesebbet. Mindez összefüggésbe hozható a csökkenő reálbérekkel, az élelmiszerek és energiahordozók árának jelentős drágulásával. A minőségi borok literenkénti átlagára 614 forint, a tájboroké 369, az asztali boroké 243 forint volt tavaly.

A kereslet egyre inkább eltolódik a magasabb minőségi kategóriák, és így a magasabb ár felé. Ma már a minőségi borokból származó bevétel háromszor akkora, mint az asztali borok értékesítéséből befolyó bevétel, jóllehet ez utóbbi kategóriájúból vásárolnak leggyakrabban.

A magyarok jelentős mennyiségű bort vesznek diszkontokban és hipermarketekben, a kettő aránya 59 százalék. (Ezekben a valóban jó minőségű borokat igen ritkán adják palackonként 1000 forintnál olcsóbban.) Itt vásárolják a minőségi fajták nagy részét. A tájborok estében viszont számottevő a termelőknél történő beszerzések aránya – állapította meg a Gfk. Hungária.

A szüret ismét a Dél-Balatonon kezdődik

Müller István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint a bonyolult növényegészségügyi helyzet, a jelentős költségnövekedés és az erős euró miatt feszültségekkel terhelt az idei szüret kezdete, s vegyes várakozásokkal készül a borszakma a szőlő betakarítására, amelyet a Dél-Balatoni Borvidéken a Csabagyöngye szőlőfajtával kezdenek meg.

Hosszú évek tapasztalata, hogy a korai fajták szüreti eredményeivel lehet pontosítani a termésbecslést, a várható termést helyileg és országosan is. A szakember szerint a szüret a sokéves átlagosnál néhány nappal korábban, de a 2005-ös kivételesen korai augusztus elsejei kezdésnél később indult. Az első eredmények a 10-20 százalékos termésnövekedésre utaló termésbecsléseket látszanak megerősíteni a tavalyi közepes mennyiséghez képest.

Az idei szélsőséges időjárás kilengései miatt a szőlőültetvények többségében nem sikerült megőrizni a termést az úgynevezett növény-egészségügyi optimumon. Ráadásul a növényvédelmi költségek alaposan elszaladtak. A 30-40 százalékos költségnövekedés nem csak a permetezések számának növekedéséből származik, hanem az üzemanyagárak emelkedéséből is. Ez a növényvédőszerek árában is meglátszik, hiszen bizonyos termékek akár 60 százalékkal is többe kerülhetnek. Ám Müller István szerint a drasztikus áremelkedésben az is benne van, hogy „bizonyos szállítók” a szőlőtermelőkkel is megfizettették a tavaly a gyümölcságazaton elszenvedett veszteségüket, és az idei rekord gabonaterméssel összefüggésben várható növekvő kiadásaikat.

A termelők költségeit növeli, hogy a lisztharmat miatt a termés minőségének megőrzése érdekében „válogatott szüretre” volna szükség, azaz a zöldrothadás nyomait viselő, lisztharmattal fertőzött fürtöket időben el kell távolítani, mert ezek valóságos fertőzési kaput tárnának ki az augusztus végi, szeptember eleji esetleges esős időszakban a szürkerothadás számára. Ezért akár termésmentés jellegű kényszerszürettel is érdemes számolni. Az ügyvezető igazgató szerint ekkor mutatkozik majd meg igazán a szakma előtt, hogy sikerült az uniós borpiaci reform során a répacukorral való mustjavítást fenntartani. A cukrozásnál az idén még a régi szabályok érvényesek, de arra érdemes figyelni, hogy bizonyos borászati derítőanyagokat ettől az évtől kezdve allergénként kell majd a címkén feltüntetni, pedig éppen az olyan bizonytalan egészségi állapotú termés esetében van szükség a borok fokozott kezelésére, mint amilyen az idén várható.

Az árérzékeny magyarok és az olcsó import

Mint az a Gfk. Hungária felmérése is igazolta, a borpiac sincs túl rózsás helyzetben. A belpiacon csökkent a fogyasztás, az export csak a hordós boroknál növekedett, a palackos boroknál pedig csökkent. A forint erősödése ugyanis nem használt a kivitelnek, hiszen az euróban realizált bevételnél jelentős átváltási veszteséget könyvelhettek el a vállalkozások, s a 10 százalékot is meghaladó veszteséget az exportőrök többsége nem tudta áremeléssel kompenzálni. Az EU tagállamaiból – elsősorban Olaszországból – származó importot viszont az erős forint támogatta. Egyes becslések szerint a borimport már elérheti az évi 400 ezer hektolitert is.

Müller István szerint a szőlőtermelők gazdasági kockázatát növeli, hogy néhány borvidéken a meghatározó felvásárlók súlyos anyagi gondjairól lehet hallani, míg más piaci szereplők a legolcsóbb, márkanéven és nem eredetvédett néven futó boraikhoz az olcsó importot tervezik felhasználni. Az árra érzékeny magyar fogyasztót pedig elsősorban az árcédula fogja érdekelni, s nem a származási hely.

Az ügyvezető felhívta a figyelmet, hogy a bormarketingre szánt források felhasználása megkezdődött, de ennek pozitív hatása a piacokon csak több hónapos átmenet után várható, viszont a forgalomba hozatali járulékot éppen most, a szüret előtt kell befizetni. „Nem a szőlőhegyen hangzó nóta fogja jellemezni az idei szüretet” – véli a szakember, hanem sokkal inkább a felvásárlók és borászok morgolódása az egyenetlen minőség, meg a tavalyinál akár 10-20 százalékkal is alacsonyabb átvételi árak miatt. Meg kell keresnünk az érdekegyeztetés formáit, hiszen a nagy veszteség a kivágások növekedését eredményezi. A csökkenő hazai termelés pedig negatívan hat a felvásárlással foglalkozó társaságokra is. Nagy a veszélye annak, hogy elindul egy negatív üzleti spirál, ami komolyan veszélyezteti az ágazat valamennyi szereplőjét és eddigi befektetéseiket.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára arra figyelmeztet, hogy újabb ötezer hektár szőlőültetvény kivágására kérhető támogatás. A lépés egyezik azokkal a brüsszeli törekvésekkel, amelyek az augusztus elején életbe lépett uniós borreform eszközeivel szintén a szőlő- és bortermelés csökkentését tartják szükségesnek. Az uniós támogatásokat a borpiaci év kezdete előtti napon (2008. július 31.) érvényes árfolyamon számítják át a következő évben, így az euró erősödése nem segítheti a kivágási folyamatot. Azaz csalódnak, akik erre számítva a korábbinál 20 százalékkal nagyobb kivágási támogatást reméltek.

A túlkínálati nyomás azonban aligha csökken, hiszen a tengerentúlon folyamatosan növekszik a piacra jutó, részben Európába tartó bor mennyisége. A szakmai szervezetek éppen ezért a beáramló, sokszor kifogásolható minőségű termékek fokozottabb ellenőrzését követelik az agrártárcától.