Magyarország számára több szempontból is elfogadhatatlannak mondta Glattfelder Béla néppárti európai parlamenti képviselő azt a borreformról szóló jogszabálytervezetet, amelyet az Európai Bizottság hivatalosan szerdán fog nyilvánosságra hozni, de amely már kiszivárgott Brüsszelben.

Az MTI-hez eljuttatott keddi fideszes közlemény emlékeztet, hogy az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt közlemény formájában hozta nyilvánosságra a borreformmal kapcsolatos elképzeléseit: a most kiszivárgott anyag ezzel szemben már konkrét, jogszabályként megszövegezett javaslat.

Glattfelder Béla szerint a tervezet magyar szempontból elfogadhatatlan, mert alapvetően a borfelesleget termelő déli tagállamok érdekeit szolgálja. Ezzel szemben figyelmen kívül hagyja Magyarország és más olyan tagállamok érdekeit, ahol a termelés és a fogyasztás nagyjából egyensúlyban van. Ennek legszembetűnőbb jele, hogy várhatóan éppen azokban az országokban - így például Magyarországon - fogják kivágni a legtöbb szőlőt, amelyek nem felelősek a borfeleslegek kialakulásáért. A képviselő szerint valójában azokban a tagállamokban, elsősorban Francia-, Olasz-, és Spanyolországban kellene a kivágásokat végrehajtani, amelyek az elmúlt években a legnagyobb mértékben vették igénybe a feleslegek levezetésére szolgáló lepárlási támogatásokat. Ezekben az országokban vannak olyan régiók, amelyek szinte teljes egészében lepárlásra termelnek.

Elfogadhatatlan továbbá, valamint a borreform céljaival is ellentétes, hogy a lepárlási támogatások nyomán felszabaduló összegeket történeti bázison osszák fel. Ez azt jelenti, hogy az eddig a legtöbb felesleget termelők, és ezáltal a legtöbb lepárlási támogatást igénybe vevő tagállamok kapják a legnagyobb összegeket. A képviselő szerint az úgynevezett nemzeti borítékok, azaz az egy-egy tagállam által felhasználható támogatási keretösszegek meghatározásakor csakis a szőlőterületek nagyságából lehet kiindulni.

Szintén az imént említett tagállamoknak kedvez, hogy az Európai Bizottság tervei szerint az 1998 előtti illegális szőlőültetvényeket pénzben meg lehet váltani. Glattfelder Béla szerint ezeket a telepítéseket - az 1998 utániakhoz hasonlóan - meg kellene szüntetni. A korábbi elképzelésekhez képest kedvező változás, hogy a telepítési korlátozásokat 2010 helyett csak 2013 után oldják fel, mivel újabb szőlőültetvények telepítését elsősorban a nagyobb, tőkeerősebb régi tagállambeli cégek tudják majd finanszírozni.

Magyarország számára különösen hátrányos, hogy a tervezet szerint a jövőben a bor alkoholtartalmát nem lehet cukor hozzáadásával növelni. Ez az intézkedés hazánk éghajlati adottságai mellett jelentős többletköltségeket okozhat a termelőknek egyes évjáratoknál. A magyar kormány korábban úgy nyilatkozott, hogy ezt, a számunkra rendkívül kedvezőtlen elemet sikerült kivenni a tervezetből. Glattfelder szerint ezek a nyilatkozatok a tervezet ismeretében túlságosnak optimistának bizonyultak.

Glattfelder Béla ugyanakkor üdvözölte, hogy a borreformról az Európai Parlament számára korábban készített véleményéből az egyik fontos javaslat bekerült a mostani tervezetbe. Ennek lényege, hogy az EU-ba harmadik országokból importált borokra ugyanazok a borkészítési szabályok vonatkozzanak, mint az európaiakra. Így az európai termelők azonos feltételek között versenyezhetnek a dél-afrikai, ausztrál, kaliforniai és más termelőkkel.

A tervezet pozitívnak nevezhető eleme a borászati melléktermékek kötelező lepárlásának eltörlése. Ez a termelők számára indokolatlan és jelentős többletköltségeket okozó intézmény - amelynek eltörlését a képviselő egy módosító indítványában korábban szintén javasolta -, a térségünkben már csak egyedül Magyarországon létezik - olvasható az MTI-hez eljuttatott fideszes közleményben.